Mindig is nagyon szerettem vonattal utazni. Ez kora gyerekkoromba vezethető vissza, amikor is az olykori balatoni nyaralásra vonattal mentünk. Ezek az utak a legrégebb emlékeim közé tartoznak. A vonat a Déli pályaudvarról indult, persze még a régiről nem az újabb beüvegezettről. Jóval előbb ki…

Angolul kisgyerekkoromban kezdtem tanulni, így a vágy hogy Londonba ellátogathassak, nagyon korán felébredt bennem. 1964-ben, piros útlevéllel, kívánságom valóra vált. London, két hónapos első nyugat európai autóstoppos utazásom, fő állomása volt. Tipikus utca Kensingtonban: Augusztusban…

A New York Times-ból: Gyerekkoromban olykor előfordult, hogy édesanyám bátyámat és jómagamat ékesszólás leckékkel fenyegette meg. Nem titok, nagyon is számít, hogy hogyan beszélsz az osztálytudatos Nagy Britanniában. Peterborogh, az egyre változó szülővárosunk elég jómódú volt, de nem előkelő. Tíz…

Előre figyelmeztetek mindenkit, egy nosztalgia poszt következik. Egy étteremről. Arról, ahol elemista koromban, mondjuk az ötödiktől, előfizetéses ebédelő voltam. Veronika volt a neve. Pincérnő a Veronikából: Ha beteszed a Google keresőbe sok ilyen nevű étterem jön fel. De ezek nem azok. Ez a…

Torontói gépünk lassan ereszkedni kezdett, négy óra telhetett el a felszállás óta. Az ablakból lenézve, csodás a táj. A Grand Canyon vidéke fölött repültünk. Fél óra múlva már a Csendes Óceán is látszott, plusz a mérhetetlen sokasága a házaknak. Földszintes „bungalók”, amik Los Angeles (LA) lényege,…