Na persze túlzok, de Kanada és az US egymás mellett éléséről akarok írni. 
Kanadában élek 44 éve. Közel az US határhoz. Rendben van, majdnem mindenki ehhez a határhoz él közel, Kanada déli része a legsűrűbben lakott terület.

Számtalanszor jártam az USA-ban hivatalosan, de családostól is vakációkra, fiúnkat meglátogatandó tanulmánya közben és most hogy San Franciscóba telepedett le. Szóval van tárgyi tapasztalat, amit írok persze elsősorban személyes megfigyelések.  
 
Ugyan területileg Kanada valamivel nagyobb, de népessége eltörpül, csupán az US tizede. Durván 35 millió vs 320 millió. Kalifornia népessége kb. egyenlő Kanadáéval. 

 
Tízszer annyi ember, durván tízszeres GDP, majdnem azonos GDP per fő. A két ország egymás iránti export-importja mindegyik országban az első helyen áll és kb. egyenlő. Kanada kissé többet exportált, 324 billió dollárt, 2012-ben. Ez az összes exportunk 75%-a volt tehát az USA magasan a legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Értheted hogy az US jóléte, azok gazdagsága nagyon érződik adoptált országomon. Ha az elefánt nem jól aludt, gazdasági válsága lett, mi itt azt érezzük. Éppen ezért, és más okok miatt is, mi mindent tudunk arról hogy mi történik ott lenn délen az US -ban, míg ők…nos ők látszólag semmit sem tudnak rólunk. Azon kívül hogy itt hidegebb van. Ez magában egy irritáció a kanadaiak szemében. 

 
Közbeszúrok egy kis elemi történelmet. Mindkét ország mint gyarmat alakult. Mindkettőben volt francia befolyás is de csupán Kanadában maradt ez permanens. A kanadai francia jobbára Québec megyében él, itt ma a hivatalos nyelv francia.  A francia kanadaiak kb. 20%-a Kanada népességének.
Az US 1776-ban kijelentette függetlenségét Nagy Britanniától és saját alkotmányt fogadott el 1787-ben. A Függetlenségi Háború során (1775-83) a “loyalist”, azok akik hűek akartak a brit koronához maradni, Kanada területére jöttek. A franciák nem csatlakoztak a függetlenségi mozgalomhoz és szintén Kanadában maradtak. 1812 az Amerikaiak megtámadták az akkor még gyarmat Kanadát, de nem nyertek teret. Kanada domínium lett 1867-ben de saját alkotmányát csupán 1982-ben honosította meg. Az amerikai történelemben nem szabad az ültetvényeken alkalmazott feketék történetéről megfeledkezni. 
 
Mi kanadaiak szeretjük azt képzelni hogy mi haj de milyen mások vagyunk (sokszor értsd ezalatt, jobbak) az amerikaiaktól. Köztünk legyen mondva ennek nincsen sok alapja. 
Igaz a mi államformánk a brit hagyományokon alapult és még ma is nagyon hasonló az angolhoz, míg az amerikaiaké egészen más. De ettől eltekintve nekem az a tapasztalatom hogy az emberek, azok gondolkodása, és a népesség összetétele nagyon hasonló. Ezt az itteniek nem szeretik hallani de így igaz. Miről is beszélek? Kezdettől fogva mindkét országban jelentős a fehér angolszász protestáns befolyás, annak kultúrája és értékrendszere. Úgyszintén mindkét országban domináns a pionír kultúra mert a népesség keletről nyugatra terjeszkedett és hasonló akadályokkal/körülményekkel kellet anno küszködniük. Mindkét ország új ország, nyitva áll az emigránsok előtt. Ezek kultúrája, befolyása tagadhatatlan, és szerves részévé vált a nemzeti ethosznak. Nincsenek arisztokraták, az egyháznak nem volt jelentős birtoka, csupán a pénz az ami megkülönböztet. Ez nekem bevallom imponál.

 
A mai modern világban a televízió és más média befolyása ezt a hasonlóságot csak még jobban alátámasztja. A kanadaiak mindenütt készen kapják az amerikai televíziós csatornákat, az US nemigen törődik a kevés kanadai csatornával. Hollywood befolyása, persze az egész világon lényeges, itt Kanadában domináló. A kanadai kulturális iparnak, ezt az állam ugyan támogatja, nehéz dolga van az amerikaival versenyezni. Igazi siker kanadaitól azonnal az US-ben lesz megméretve. A nagyobb pénz miatt tehetségesebb művészeink, de technikai és más nagyjaink is elkerülhetetlenül délre költöznek ahol (ezen a fokon) jóval kecsegtetőbbek a fizetések és a lehetőségek. Ez ellen kár is harcolni, alig van kivétel. 
 
Ha áthajtasz a Kanada US határon, nagyon hasonló országba lépsz be. Az üzletekben ugyanazok az áruk. OK nincsen rajtuk francia felirat. A televízióban ugyanazok a programok, a slágerek ugyanazok, a kajában sincsen semmi változás. Majdnem hogy nulla a kulturális “shock” nem úgy mint amikor az itteniek Európába vagy Ázsiába látogatnak. 
 
Mivel az US nagyhatalom, mivel hadseregüket a történelemben sokszor döntő hatásossággal használták, a polgáraik külföldön fogadása nem mindig egyértelműen pozitív mint a Kanadaiaké, akik (valljuk be) ugyanazon csatákban résztvettek (Vietnam, Iraq kivételével). Úgyszintén az US sokkal inkább van a terroristák célkeresztjében, és ezért oda beutazni nehezebb.  Több kérdésre kell válaszolnod, szűkebb a szűrő. Kanadaiakat kivéve ujjlenyomatokat is kérnek a látogatóktól. Az emigrációs és a beengedési kritériumok a két országban mások. Az US szerint a kanadaiak kevésbé nézik meg kit engednek be. Eredménye hogy az US hatóságok kanadai polgárokban (főleg új állampolgárokban, olyanokban akik nem Kanadában születtek) nem annyira bíznak. Előfordult hogy kettős állampolgársággal rendelkező kanadaiakat, nem engedtek be és ami még rosszabb ezeket néha az eredeti országukba küldték vissza, ahonnan eredetileg elmenekültek, nem vissza Kanadába. 

 
A hidegháború idején az első kérdés a határátlépésnél az volt hogy hol születtél? A válasz, Magyarországon, további kérdésekre adott alkalmat. Manapság, a politikai korrektség miatt a negyedik kérdés az hogy hol születtél, de ugyanolyan fontos. A Magyarországon válasz már nem kelt bizalmatlanságot. De ha valaki netán “Arábiában” vagy Pakisztánban született, nos más a helyzet.