elso

ujrakezdek

A Morális Alapok Teóriája. Liberális és konzervatív gondolkodás.

1970. január 01. - littke

A Morális Alapok Teóriája, (The Theory of Moral Foundations), egy aránylag új szociális lélektani teória. Megfogalmazói, Jonathan Haidt és Richard Shweder, egyetemi tanárok/kutatók. Haidt szociális pszichológus, jelenleg a New York Egyetemen, (NYU), míg Shweder kulturális antropológus, a Chicago Egyetemen, (U of C).

A teóriát Haidt 2012-ben megjelent könyve, a Righteous Mind, Why Good People Are Divided by Politics and Religion (Magyarul: Az Igaz Elme, Miért Osztja Meg a Politika és a Vallás a Jó Embereket) tette népszerűvé, a laikusok között. Nem tudom magyarra le lett-e fordítva, de a teória érdekes. Már Haidt előző könyve, a Happiness Hypothesis (Boldogság Hipotézis) is népszerű volt. Könyvei és elméletei eredményeként Haidt a Foreign Policy és a Prospect folyóiratok listájára került „a világon élő jelentős 100 gondolkozók” kategóriájában.


A teória az emberek érvelését magyarázza és annak kialakulását. Alkalmazása a viselkedési közgazdaságban, és újabban a politikai pártok választási taktikájának kialakításában lehet fontos.

A szerzők hat morális alapról beszélnek:

1/ Gondoskodás/ártalom,

2/ Méltányosság/csalás,

3/ Szabadság/elnyomás,

4/ Hűség/árulás,

5/ Tekintély/felfordulás és

6/ Sérthetetlenség (pl. ide a vallás tartozik)/degenerálódás.

A kutatók a különböző kulturális csoportoknak a fent felsorolt alapokhoz való viszonyaival kezdtek foglalkozni, de nemsokára átváltottak jelen politikai versengés magyarázatára. Illetve elméletük alkalmazhatóságára.

Mindannyian tudjuk, pl. hogy az egyén vs. a közösség, a családon belüli hatalom, a másság elfogadása… változó a föld népei között, de egy országon belül a konzervatív vs. liberálisan gondolkozóak között is. Gondoljunk csak a végtelen vitákra, ami a melegek házasságához, avagy az abortuszhoz fűződik.

A mai nyugati gondolkodás egyén centrikus. Tied az a csirke? Az a leány nagykorú? De ha más kultúrát vizsgálsz, rájössz, hogy ami ott fontos az sokszor nem az egyén, hanem a csoport, vagy egy vallás. A családot, rendet, idősebbeket, hierarchiát magasztalják.

Az elmélethez tartozik az egyéni döntések hozatalának elemzése. E szerint nem racionálisan döntünk, hanem úgy ahogy szocializálódtunk. Ezt az étkezéshez lehet hasonlítani. Anyánk főztjét megszoktuk, esetünkben magyaros volt. Kínában, kínai. A koszt (általában) ízlett, és innentől fogva ehhez hasonlítunk mindent. De azt kijelenteni, hogy a magyar koszt „jobb” mint egy másik, az értelmetlen. Mégis sokunk így gondolkozik. A moralitással is így vagyunk. Ami környezetünk moralitása (család, ország, vallás) az marad leginkább bennünk.


Szóval az elmélet szerint egy morális kérdésnél sokszor nagyon (túl) hamar döntünk. Tudatunk alatt, kapásból, a saját ízlésünknek megfelelően. Az okokat csupán ezután sorakoztatjuk fel, döntésünket támogatandó. Tehát okfejtésünk nem úgy működik, mint egy bíróé vagy tanáré, akik pártatlanul tárgyalnak egy esetet, hanem mint egy ügyvédé vagy a kormány sajtótájékoztatójáé, akik egy megtörtént esetet állítanak be egy adott fénybe.

Úgyszintén képtelenek vagyunk megérteni, miért nem úgy látja a dolgokat vitapartnerünk, mint mi. Pedig nekünk a kérdés és arra a válasz világos. Azaz nem vagyunk képesek megérteni, ha valakinek a paprikás csirke nem ízlik.

Vitathatóan Haidt azt tartja, hogy a liberálisan gondolkodók a hat morális alap közül csak az első háromra koncentrálnak érveléseikben, ami a gondoskodás/méltányosság/szabadság, míg a konzervatív gondolkodásúak mind a hatra egyenlő arányban.

Vizsgáljuk meg a jelen US politikát. Rád hagyom az elmélet magyar vonatkozását elképzelni, te ehhez jobban értesz. Szóval az USA-ban két nagy párt és ág van a liberálisabb Demokrata és a konzervatívabb Republikánus. Sok konzervatív a feminizmust, a szegényeknek nyújtott ingyenes szolgáltatásokat, gyanúsan nézi, mert ezekben a felelősség és a család veszélyeztetését látják. Hit, hazaszeretet, bátorság, tisztaság, jog és rend, ami a republikánusok szívéhez közel áll. Mind a hat alap szerepel ezek között, míg a demokraták, Haidt szerint, csupán a gondoskodásra és az egyenlőtlenség elleni harcra fokuszolnak. Mármost ez az üzenet meglepő, Haidt, aki magát liberálisnak vallja, azt sugalmazza, hogy a republikánusok diétája változatosabb!

A liberális gondolkodásúak képtelenek megérteni a konzervatívokat. Szerintük az igazság/logika az ő oldalukon áll. A liberálisok nehezen értik meg miért szavaz annyi kisember a konzervatívokra, bocsi a republikánusokra, ezúton pl. a gazdagok alacsony adóztatására? Ez nincsen az érdekükben… gondolja a liberális, bocsi a demokrata. A konzervatív értékrend azonos sok kisemberével, Haidt szerint. Ezek az emberek a morális érdekükben szavaznak úgy, ahogy.


Haidt egy érdekes hasonlatot hoz fel. Képzeld el az elefántot és a rajta ülő hajtót, aki a hegyes bottal az elefántot „irányítja”, bökdösi. Ez egész addig működik, amíg az elefánt is így akarja. Ha nem, bökdösheted. A vezető a mi intelligenciánk, az elefánt a megszokásaink, saját kultúránk.

Választási hadjáratban sok erőfeszítést tesznek másokat logikusan „meggyőzni”. Haidt szerint valószínű, hogy ez nem eredményes. Liberálisoknak például ehelyett inkább azokat a „gombokat kellene nyomkodni” amik a renddel és az egyén felelősségével kapcsolatosak, beleértve a hagyományok tiszteletét.


PS.

1/ Ez a videó J. Haidt egy előadása, angolul. A linken be lehet állítani feliratokat, magyarra is. Kattints a kép alatt a jobb oldalon a Subtitle-ra. Itt van egy nagy választék. Válassz magyart azaz, Hungarian-t, és feliratokkal nézheted, és így megérted.

2/ Ezen a web oldalon, saját beállítottságodat tesztelheted, angolul, egy regisztráció után.

3/ A Mor al Foundation web oldala, több információval, itt található.

A bejegyzés trackback címe:

https://fressstart.blog.hu/api/trackback/id/tr488269786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

338279 1970.01.01. 01:00:00

Megint egy jó téma az emberek megértéséhez. Ha jól belegondolok, nekem is pont ez hiányzik a liberális gondolkodásban, amit Haidt felhozott. A 6 morális alap közül csak az első háromra koncentrálnak, és a többivel nem foglalkoznak. Ezek szerint a kis emberek közé tartozom, aki konzervatív nézeteket vall, és mind a 6 morális érték számít. 1/ Gondoskodás/ártalom, 2/ Méltányosság/csalás, 3/ Szabadság/elnyomás, 4/ Hűség/árulás, 5/ Tekintély/felfordulás és 6/ Sérthetetlenség (pl. ide a vallás tartozik)/degenerálódás.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 1. Syndi 2014. 10. 10. 9:39 + Szia

58395 1970.01.01. 01:00:00

Ez az, a morális alap...! Amilyen morális alapon szocializálódunk, olyan sikerrel tudunk beilleszkedni a mindenkori morális környezetbe... Azt hiszem, most nem foglalok állást, hogy milyen a jelen morális környezetem, de csak annyit jegyeznék meg, nem nagyon megy a beilleszkedés... Meg még annyit, kedves Little, hogy neked ez a környezet nem okozna gondot... :-)))

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 3. Kokó 2014. 10. 10. 10:38 Ahol felnőttünk, a családunk az országunk az számít. Nálad is nálam is. Tudjuk mindezt elmélet nélkül is.

Virág elvtárs s.k. 1970.01.01. 01:00:00

*****

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 5. Virág elvtárs s.k. (látogató) 2014. 10. 10. 10:43 Köszi

338544 1970.01.01. 01:00:00

Üdvözlet! Nagyon érdekes a téma!!! És mintha a konfliktusaink alapját boncolgatná! De aztán mégsem... Nekem probléma az összes morális alap. Mit értünk az alap fogalmakon. Az elől lévők a pozitív értékűek utána a negatív értékűek. Miért jó pl. a sérthetetlenség, és miért áll szemben vele a degenerálódás???Ez azt jelenti, hogy sérthetetlenül kitartok az elveim /ezt nem tudom pontosan mi/ mellett, ha nem degenerálódok?? Mit jelent a szabadság? Ez éppen egy sztár téma, hiszen vannak akik a túlzott óvnak, vannak akik a kevésért aggódnak. Milyen értelemben jó a szabadság? Ha igaz, hogy a szocializációnk határozza meg az ítéleteinket, akkor tényleg nincs miről beszélni, mert meghatározza és kész. Az intelligenciánk felül vizsgálja, de ezt mi alapján rendezi, az intelligenciánk mi alapján tesz különbséget anyukánk és más anyukájának a főztje között?

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 7. Istenivacsora 2014. 10. 10. 11:09 Üdv. Sajnos én nem vagyok szakértő és nem te vagy az első aki bírálja Haidt-t. Az angol "sanctity"-t fordítottam sérthetelenségnek és a tudsz angolul, és beírod Googleba hogy "sanctity (és) Haidt" kapsz bőven más kritikát erről és magyarázatot is. Amennyire én értem jelen törvényeink nem teljesen fedezik a jó és rossz viselkedést, sokan az ölést elítélik akkor is ha az "legális" pl. háború, vagy "önkéntes" mint pl. aki fel akarja magát áldozni a tudományért vagy hasonló célért. Az elefánt hasonlat szerint intelligenciánk igen is befolyásol, de csak bizonyos mértékben. Az emberek persze mások, sok imád uj dolgokat és ízeket, mások nem. Az előző leegyszerűsítve a liberális, a második a konzervatív. Nézd meg a videót.

301782 1970.01.01. 01:00:00

" De azt kijelenteni, hogy a magyar koszt „jobb” mint egy másik, az értelmetlen." Mert egyszerűsítünk. Mindig azt hozzátenni, hogy "..a magyar koszt NEKEM jobb, mint egy másik..." Nos az is értelmetlennek tűnhet. Valójában ez az egyszerűsítés már az értékrend kialakulásánál érvényesül. Ha én eszem, természetesen nekem EZ, vagy AZ ízlik a másik nem. Ha társaságban eszünk, már más a helyzet. Ezért a szocializáció folyamán az egyik legfontosabb dolog, megismertetni más kultúrákat az emberekkel.

338544 1970.01.01. 01:00:00

re.8. little Köszönöm a választ! Nem bántásként, de szerintem nem bújhatsz 'a nem vagyok szakértők' paraván mögé, mert felelős vagy a blogodért. /Veled szeretnék vitatkozni egy fontos témáról amit Te vetettél fel./ De ez még mindig szimpatikusabb, mint aki öntelten tolja a tuti.-:)). A jó és a rossz közötti különbségtétel szerintem is alapvető és szerintem sem fedik le a jelen törvényeink, bár nem tudom milyen törvényekre gondolsz. Te is tettél különbséget pl. a """jó, legális ölés"", vagy inkább kikerülhetetlen és az értelmetlen ölés között. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy mi alapján. Neveltetés biztos...De szerintem a neveltetésünket is felülvizsgáljuk...Intelligenciával, OK, de hogyan és mivel ítél az intelligenciánk? Szerintem ne leegyszerűsíteni akarjunk, hanem minél pontosabban megérteni.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 9. Valika 2014. 10. 10. 11:57 Egyet értek. De a megismerni akarás az egyéntől függő. Találkoztam olyan ittenivel aki Brüsszelben járt és McDonald-okban evett. Nem azért mert nem volt pénze, hanem azért mert "külföldi" ételek iránt gyanút érzett. re 10. Istenivacsora 2014. 10. 10. 12:28 Kedves Istenvacsora. Azért tettem fel a posztot mert a téma nagyon is érdekel. De bizonyos fokon felül, szakértőhöz is lehet fordulni....és még az is tévedhet. Velem OK hogy a sanctity=sértetlenség/szentség ide foglaltatik. Mert ha nincsen vallás bizonyos fokig a törvényre és a lelkiismeretre hárul az etikus viselkedés szabályozása, és dacára hogy nem vagyok vallásos, nem vagyok biztos hogy az említettek képesek a vallást helyettesíteni. És igen káosz lehet a következmény, az az ellen pólus.

13118 1970.01.01. 01:00:00

hm. a lefordított cikkhez csak ennyit tudok hozzáfűzni.

338544 1970.01.01. 01:00:00

Ha jól értem, a törvény, és/vagy a lelkiismeret határozza meg az etikus viselkedést, de ha ebben bizonytalanok vagyunk akkor a vallás segít, hogy helyesen viselkedjünk? Mi a törvény? Azt ki mondja meg és honnan tudom, hogy jó? A lelkiismeret megint problémás, mert mintha az is tanult lenne. Ha azt mondjuk, hogy a lelkiismeretünk szerint érezzük a jót, akkor abban is nagy a szórás, hogy kinek mit súg a lelkiismerete, és mintha ebből is oda jutnánk, hogy tanult, és kulturálisan is elég meghatározott. Van aki teljesen nyugodt lelkiismerettel robbantja fel magát egy násznép közepén.. De ez már már a vallási lelkiismerethez vezet, amivel talán a legnagyobb problémák vannak. Pl. a különböző vallások különböző helyes viselkedést írnak elő,nem mellesleg majdnem mindegyik kizárólagosságot követel, pláne nem mellesleg, mindegyik a lelkedet akarja...vagy jön a bünti...

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 12. Hmmmm 2014. 10. 10. 14:25 Kedves Hmmm. Ez nem egy lefordított cikk. Azokhoz mindig az fordítás előtt dőlt betűkkel hivatkozom. Ez az én írásom. Véleményed azonos sok más emberével. re 13. Istenivacsora 2014. 10. 10. 14:25 Kedves IV: A vallás, már aki gyakorolja bizonyos erkölcsi viselkedést ír elő. Ez az emberek fejlődésében egy nagyon pozitív erő volt. Nem gyilkoltad meg ezt azt, mert féltél hogy a pokolba kerülsz. A legtöbb vallás azon erkölcsi normákat írja elő, amiket az emberek évezredektől fontosnak tartottak. Ne ölj, stb. Így a vallás pozitív szerepe tagadhatatlan, kereszteshadjáratok stb.-t is leszámítva. A törvények azok amik. Családodból sok erkölcsi normát hozol. A terror cselekmények nagy része, mint helyesen állítod, az elkövetőik szemében egy vallásos cselekedet, de ezek az emberek megtévedtek. Szerintem.

13118 1970.01.01. 01:00:00

14. little (szerkesztő) ha a saját írásod, akkor is csak ennyit tudok hozzáfűzni: hm.

338311 1970.01.01. 01:00:00

Sokszor még azt is nehéz bizonyítani, hogy egy más alapokon kialakult társadalom miért szemléli a világot egy sajátos érzelemmel. De hát még az is nehéz, hogy ezen érzelmi alapból kialakult kérdéscsoport mások figyelmébe legyen. Témára ugyan felfigyelnek, de rögtön más logikát mozgósít meg. Nem baj, ez csiszolja az értelmet, ha igaz, valami konszenzushoz vezet.

338279 1970.01.01. 01:00:00

Istenivacsora elég zavarosan okoskodik, és ez inkább megfekszi a gyomrom, mint isteni lenne. Atyaég, a lelkiismeretre azt mondani, hogy tanult dolog....

60145 1970.01.01. 01:00:00

Nagyon érdekes! Talán az anyagi érdek is számít valamit a felsoroltakon kívül, magyarán: az ehhez való viszony is befolyásolja a motivációkat, az erkölcsöt - persze nem feltétlenül tudatosan.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 15. Hmmmm 2014. 10. 10. 15:16 Nos a 2/3 miért szavazott úgy ahogy, ahhoz ezen elméletnek egy nem kis belátása van. Szerintem. re 16. BundiB 2014. 10. 10. 15:27 Az elmélet végső sorban azt mondja hogy ideje egymást megismerni, meghallgatni, megérteni. Ebben a sorrendben. re 18. Atlasz 2014. 10. 10. 15:53 Jó pont. Persze az anyagi érdek, a szexuális érdek, stb. befolyásolja viselkedésünket, de ez az elmélet a "morális" dolgokkal foglalkozik. Nem mintha az anyagi, stb. érdek erkölcstelen lenne egész addig amíg a törvényes keretek között zajlik le, de nem a "morális" kategóriába tartozik.

13118 1970.01.01. 01:00:00

19. little (szerkesztő) nem a választásra jogosultak szavaztak 2/3 arányban, hanem csak akik elmentek és leadták a szavazatukat. hozzávetőleg 2,3 millióan a 8 millió választásra jogosult közül.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 20. Hmmmm 2014. 10. 10. 16:19 Idézek fentről: "Liberálisoknak például ehelyett inkább azokat a „gombokat kellene nyomkodni” amik a renddel és az egyén felelősségével kapcsolatosak, beleértve a hagyományok tiszteletét." Ezt mondja Haidt.

60145 1970.01.01. 01:00:00

19. little: A morál (kb. erkölcs) nem azonos a joggal. A jog általában az elnyomók jogait és az elnyomottak, alávetettek kötelességeit írja le és szankcionálja, hiszen a jog állami intézmény. Nem ritka, hogy a törvény alapján a bíróság erkölcstelen döntéseket hoz. Az erkölcsnek nincsenek írott szabályai, és más eszközökkel szankcionál, mint a jog. Hogy ne keveredjek rasszista gyanúba, nem mai példát hozok, hanem az Oszmán Birodalom gyakorlatára emlékeztetek, amely korántsem egyedi: Gyakran előfordult, hogy anyagi szükség miatt egész falvak kérvényezték a devsirme (janicsárszedés) alkalmazását a Portától. A hárembe sem mindig rabolták a lányokat, hanem akár a szülőknek is fizettek értük. Az akkori jog szabályozta, az akkori erkölcs tudomásul vette, a mai erkölcs alapján az utódok letagadják...

301782 1970.01.01. 01:00:00

22. Atlasz 2014. 10. 11. 2:37 Igazad van. talán éppen emiatt célszerű egy konkrétan behatárolható időszakon, rendszeren, népcsoporton, országon belüli morális szempontokat összevetni.

11677 1970.01.01. 01:00:00

Azt hiszem, hogy a "morális alapok" az emberré válásnak abban az időszakában születtek, amikor a vallások. Előbb a vallások, később az ideológiák, illetve ezeket elfogadó egyedek magatartása adták - adják - meg az emberi társadalom morális alapját. Régóta úgy tartom, hogy a maga idejében - akár évezredeken át is - a vallások tartották össze az adott társadalmat, azok papjai művelték, terjesztették a tudományt. Mára már alapvetően a gazdasági alapon álló ideológiák tartják össze a különböző társadalmi csoportokat, rétegeket, osztályokat. Ez is része a közöttük lévő feszültségeknek, ellentmondásoknak, a belőlük keletkező konfliktusoknak. Sok esetben a vallásokat, a hívő ember hitét is felhasználják ezek az ideológiák - politikai irányzatok - a saját céljaira eszközül. Véleményem szerint az emberi társadalom hosszú távú fennmaradása, valamennyi nép léte csakis az össz gazdasági érdek - a kiegyenlített gazdasági viszonyok megteremtésével -, a tudományos alapon álló materialista elmélet világviszonylatban való elterjedésével valósulhat csak meg. Amíg ezt nem ismeri fel az emberiség és nem eszerint él, addig mindig meglesznek az érdekellentétek, konfliktusok.

338544 1970.01.01. 01:00:00

14-re Az szerintem is nyilvánvaló, hogy a vallás erkölcsi viselkedést ír elő és nem evvel van a baj, esetleg a tartalmát érdemes vizsgálni, hogy mit, /meg a hogyan, se mind1/ ír elő. Azért, mert régi, meg hogy sokan hivatkoznak rá, ráadásul sokan próbálnak így is élni sajnos nem perdöntő. Sőt még az sem, hogy egy rajtunk kívül álló erő egy Isten mondja, attól max. beszarhatunk és csináljuk is majd rendesen. Az emberek életében a vallás tényleg fontos volt, mert így igyekeztek magyarázni az egyelőre megmagyarázhatatlant, bár ezt inkább mitikus gondolkodásnak hívják. Más szemszögből akarták megérteni a különböző természeti stb. törvényeket és a megszemélyesített erőktől, azt remélték, hogy inkább segítik Őket, mint hogy végeznek velük. A vallások, már igyekeztek rendszerezni a mitikus tudást, isten kasztok és hierarchiák stb. és a vallások fejlődése az egy istenhitben csúcsosodott...Szerinte eddig nem is lett volna olyan nagy bukta... A probléma ott kezdődött amikor, az az istenhit kezdett elterjedni, amelyik erőből, magát mindegyik fölé emelte, ráadásul, úgy nyilatkoztatott ki, hogy csak na, ráadásául ezt az Isteni technikát előnyként kezdte érvényesíteni egy-egy ember csoport, ráadásul államot szerveztek köré, papi kaszttal. Amikor az Isten szavait úgy magyarázzák emberek, hogy nem veszik figyelembe a saját emberi mivoltukat, történelmi és kulturális korukat /"legyenek boldogok a sajtkészítők" Brian élete/. Akkor az Istenre való hivatkozás, hatalmi tényező lesz. Amit Isten mond az igaz, én követem Isten, tehát Nekem is igazam van, aki nem ad Nekem igazat, az mehet a pokolba, vita nincs. A törvényekről amit, írtál szintén nem magyarázza önmagát, mert voltak és vannak jó és rossz törvények. A családból hozott hozott erkölcsi normák, szintén nem lehetnek kritika nélküliek, még ha jó családból származunk is-:). Itt lehet, hogy keveredik az, hogy érzelmileg szerető családunk volt, akkor könnyebben azonosulnunk anyu és apu normáival. Bár a saját fejlődésünk szempontjából szerintem jobb volna egy csipet kritikus gondolkodás, hátha nem minden van úgy ahogy apu mondja, de ha ez derül ki még az is jobb, mintha ki se derült volna... A muszlimok miért vannak jobban megtévedve, a keresztények is erőből játszanak. 17-re Syndinek Kérlek segíts, mi az ami zavaros, nem értem?-:) Ha a lelkiismeret nem tanult, hanem ösztönös?, akkor a sok lelkiismeretlenség abból fakad, hogy eláruljuk az ösztöneinket, és nem hallgatunk a szívünkre? Durva leszek! Szerintem a szív hangja is tanult! Szerinted?

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 22. Atlasz 2014. 10. 11. 2:37 Egyet értek. Én csupán arra utaltam megelőző kommented kapcsán hogy az anyagi érdek, amik a morális keretek között űzik, nem tartozik a moralitások közé. És gondolom az elfogadott erkölcs helyenként és koronként változó azaz változott. re 24. lord 2014. 10. 11. 3:32 Pontosan ahogy írod. re 25. Istenivacsora 2014. 10. 11. 5:28 Ok, egyet értek.

13118 1970.01.01. 01:00:00

little, számodra itt egy régi emlék: http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_41500.jpg

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 27. Hmmmm 2014. 10. 11. 12:44 Köszönöm. Érdekes hullámfürdőnek néz ki, és gondolom Pécsett. A Hamerli Vaskereskedő is egy ismert pécsi család, annak a hirdetése is látszik. Nem tudtam hogy Pécsett volt Hullámfürdő.

60145 1970.01.01. 01:00:00

Vannak hozzám képest jobboldali, egyben hívő keresztény/keresztyén vitapartnereim, álláspontjuk talán innen jön. Mindketten művelt konzervatívok, nemzetiek, erkölcsös emberek. Ami meglepő: - mégis le tudják nyelni a hamisan magyarkodó bolsevik pártvezér primitív üzeneteit - s mégsem idiótázzuk le egymást, nem ugatjuk le egymást, nagy kés nélkül is tudunk vitázni. Vajon ez erkölcs (embertisztelet), vagy technika?

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 29. Atlasz 2014. 10. 11. 13:09 Így van ez már jól.

338544 1970.01.01. 01:00:00

little-re Ezt jól rövidre zártad. Kissé bántó, hogy egyetértést írsz, amikor nyilvánvalóan nincs így. Sajnos én ezzel nem tudok egyetérteni...

336586 1970.01.01. 01:00:00

Ma az elsö célszerü morális parancs a "ne pazarolj, takarékoskodj" lenne. Ezzel szemben a fogyasztói társadalom a "tömegek vágya". No meg a hatalomé.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 32. napos 2014. 10. 11. 16:55 Nekem a 10 parancsolat jól összefoglalja. Ne pazarolj, takarékoskodj, az persze nagyon fontos, otthon nálunk azt jól belénk itatták, és ma is gyakorolom. Úgy ahogy.

221471 1970.01.01. 01:00:00

Nekem két problémám van a "rendszerrel": 1. Az ellentétek nem világosak, van, amelyik párban jobban, van, ahol kevésbé. Példa: Tekintély, felfordulás. Nálam ez nem egymás ellentéte. A tekintély tulajdonképpen az eddigi cselekedetekre hivatkozó olyan előny vindikálása, aminek vagy van köze az aktuális problémához vagy nincs. Ezt csak adni lehet, követelni nem. A felfordulás (anarchia) ellentéte a totális jogállam, amikor SEMMILYEN cselekedet nem elfogadott, amit a jog nem tolerál, illetve MINDEN cselekedet jogilag kodifikált. 2. Minden ellentétpárnak van "pozitív" és "negatív kicsengése". Példa: Gondoskodás/ártalom. Az emberek (demokráciában), azért hozzák létre az államot, hogy megtegye azt, amire ők egyénileg nem képesek; pl. védje meg őket. Ezért és ezzel gondoskodnak másokról. De ha az államban egyes emberek vagy szervezetek a delegált hatalmat arra használják fel, hogy ugráltassák, szükségtelenül szabályozzák és korlátozzák az embereket, akkor a gondoskodás ártalomba csap át. Tehát az állam önmagában lehet jó és rossz is; az emberek CSELEKEDETEI teszik azzá. Szóval az én négyszögletes gondolkodásomnak ez egy kicsit zavaros és elég bonyolult. De kétségkívül tetszetős.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 34. elsore 2014. 10. 12. 9:13 A websiteon a következő magyarázatok vannnak megadva: re 1/ Tekintély, felfordulás, (vagy inkább felforgatás): Ez az alap arra utal hogy a hosszú történelmünk során képesek voltunk változatos törzsi koalíciókat alkotni. A hazaszeretet előnyeit és az egyén áldozatképességét hangsúlyozza. Mindenkor aktív amikor a "mindenkiért, mindenki egyért" hangulat uralkodik. (This foundation is related to our long history as tribal creatures able to form shifting coalitions. It underlies virtues of patriotism and self-sacrifice for the group. It is active anytime people feel that it's "one for all, and all for one.") re2 / Gondoskodás/ártalom: Ez az alap a hosszú evolúciónkkal kapcsolatos, mint ahogy olyan emlősök lettünk akiknek szisztémája és képessége lett mások fájdalmával együtt érezni (és azt nehezen tűrni). Hangsúlyozza a kedvesség, gyengédség és gondoskodás erényeit (This foundation is related to our long evolution as mammals with attachment systems and an ability to feel (and dislike) the pain of others. It underlies virtues of kindness, gentleness, and nurturance.) Szóval a tekintély szükséges, de annak szükségessége más és más, attól függően hogy konzervatív vagy liberális vagy. Az utóbbi nemigen kevésbé tiszteli a tekintélyt, "forradalmibb". És ez más és más országoknál is. Hogy az állanak mi a kötelessége megint csak változik országoktól és liberális/konzervatív gondolkodástól függően. A liberálisok több gondoskodást akarnak, a konzervatívok kevesebbet. re 2/

336586 1970.01.01. 01:00:00

3. Pl. az utazgatásaidnak elég nagy a lábnyoma. A fogyasztói társadalmat támogatod. A versenyben hiszel. Miröl beszélsz? A 10 parancsolat egy más kor szükséglete volt. A morális parancsoknak a közjót kellene az egyéni érdek elé helyezzék. Az uzsorakapitalizmus, a profitvezérlés pontosan az egyéni érdekeket helyezi elöre, tehát erkölcstelen.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 36. napos 2014. 10. 12. 14:17 Igen jól látod. A 10 parancsolat még ma is érvényes. Talán az első 3 másképpen értelmezendő, esetleg értelmét vesztette. Igen mint a posztomban is írtam, a nyugati világban az egyén érdekei, jogai a fontosak, ahogy keletebbre mész ez változik.

221471 1970.01.01. 01:00:00

Hát akkor én az első esetben a dolgot evolúció/revolúció párosra fordítanám. Ezek ténylegesen váltják egymást a történelemben és mindkettőnek megvan a maga szerepe. De azt kétlem, hogy ebben az országban tudnának olyant mutatni a saját családomon kívül, amiért én az életemet áldoznám. A tőkéseknek meg fájjon a fejük a saját vagyonukért. A második esetet pedig együttérzés/könyörtelenség párosra osztanám. De itt se mindegy, hogy ki gyakorolja, egy katona vagy egy ápolónő... Szóval szerintem ezek a társadalomban tapintható emberi érzések. De hogy ideológiát lehet rájuk alapozni, azt erősen kétlem. És, mint mondtam is, éárdekes elméletek, sőt, ha párokba csoportosítjuk,őket, további vizsgálatokat végezhetünk. Evolúciós együttérzés, esetleg forradalmi könyörletenség. Amúgy a konzervativizmusnak nem a liberalizmus az ellentéte, hanem a progresszió, a haladás primátusának vallása az állandósággal szemben. Mindkettőnek megvan a helye, jelentősége és szerepe a társadalmi történésekben. Az amreikai társadalomban pedid nem erre a két elvre alapoznak: mindkét pártnak megvan a konzekvens rendszerezett ideológiája: az egyik a piacgazdaságban és az érdekek erőszakos érvényesíthetőségében hisz (szabad piacgazdaság, majd az mindent elintéz), a másik a gondoskodó államban, ahol a piac mellett egyéb társadalmi szempontokat is érvényesíteni kell. de mindkettő a kapitalizmus keretein belül.

221471 1970.01.01. 01:00:00

Ja és az embereket a papok és politikusok azért tudják kihasználni, mert ígéretekkel becsapják őket, visszaélnek a jóindulatukkal és alacsony intellektuális és információs színvonalon tartják őket. A papnak és a politikusnak hívő kell, nem tud nélkülük élni.

221471 1970.01.01. 01:00:00

http://nol.hu/velemeny/tudomanyos-magyarsagmeres-1492069?system=cachefrissit&ajax=1

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 38. elsore 2014. 10. 12. 19:27 Látom érdekel a téma. mindenesetre egy sör mellet jobban lehetne mindezt megtárgyalni. re 39. elsore 2014. 10. 12. 19:30 Ez azért egy sajnálatos gondolkozás, ugyan gyakori. Igenis van becsületes politikus és jó pap. re 40. obsidian 2014. 10. 13. 2:41 Köszönöm. re 41. elsore 2014. 10. 13. 8:14 Elolvastam. Érdekes.

221471 1970.01.01. 01:00:00

Ide is bemásolom, mit lehet azt tudni: A társadalmi viselkedés-minták két csoportra oszthatók: - agresszív - és együttműködő viselkedésre. Egy ilyen példa a hit, mint viselkedésminta is. A dolog ott dől el (mint más viselkedéseknél is), hogy hogyan viselkedik a társadalom akkor, ha az adott viselkedésminta egy másik társadalomban eltér és találkozik vele. Ebből a szempontból a - létező -hit kiemelten agresszív: nem ismeri el más vallások egyenjogúságát (bár az ökomenizmus ezen némileg segített), az emberiséget hit-alapú háborúk sorozata pusztította. A hit - annak szervezetben folytatott működése esetén - tehát egy kiemelten agresszív és hátrányos viselkedésforma a térítéstől a vallásháborúkig, íly módon jelentős támogatója a mindenkori (agresszív) uralkodó elitnek. A csoportban folytatott társadalmi viselkedésformák egyébként is kiemelten veszélyesek, kezdve a hittől, folytatva a futballhuliganizmussal vagy a maffiával, befejezve a kontrollálatlan és sokszor kontrollálhatatlan pártokkal. A kontrollálatlan csoportviselkedés pedig eljuthat olyan elfogadhatatlan jelenségekhez is, mint a holocaust vagy az indiánok kiirtása. Nagyon fontos tehát, hogy felismerjük, hogy a velünk érintkezésben álló társadalom a viselkedésmintának az agresszív vagy az együttműködő formáját gyakorolja. Az imperializmusnak ebben az asopektusban nem vagyok nagy barátja.

23353 1970.01.01. 01:00:00

43. elsore 2014. 10. 13. 9:06 +

221471 1970.01.01. 01:00:00

38. Én benne vagyok... :) 39. Eeeegen. De ugyanerre ne vennék mérget egyházuk és pártjuk esetében. És itt van az eb elhantolva. 41. Írkáltam bele, mert tényleg érdekel a téma. Szerintem nagyon fontos társadalmi probléma, ha nem is teljesen abból az aspektusból, ahogyan a szerzők tárgyalják, de ez talán kiderül a kommentjeimból is. A társadalomban az egyének és az állam helyzete/szerepe elég jól (vagy rosszul, de) definiált. Nem állunk ilyen jól a társadalmi szervezetekkel, különösen a nagylétszámúakkal, amelyek sokszor túlterjeszkednek hatókörükön, pláne kellő kontroll hiányában.