elso

ujrakezdek

Elég az amerikai kínzás képek eltitkolásából

1970. január 01. - littke

Az alábbi írás egyike a három vezércikknek a New York Times 2014 augusztus 31.-i számában.

A csuklyás férfi egy dobozon áll, ujjaihoz elektródok kapcsolva. A meztelen fogoly a cement padlón fekszik, kutyaörv a nyaka körül, a pórázt az amerikai katona tartja flegmán. Halott foglyok véres testei, fejük szétverve.

Tíz év multán a képek, amiket az Abu Ghraib börtönből csempésztek ki, beégtek az amerikai lelkiismeretbe. Ugyan ezek nyilvánosságra hozását az amerikai kormány képtelen volt megakadályozni, több mint 2000 más fénykép, amit különféle amerikai katonai létesítményekben, Irakban és Afganisztánban készítettek, el van rejtve a 2009-ben hozott törvény alapján. Egy beszámoló szerint, a képek – amik az illetékesek szerint egyfajta keveréke a katonák privát képeinek és a katonai nyomozók fényképeinek –, amelyeket a visszaéléssel vádoltak kivizsgálásainál dokumentáltak, „rosszabbak, mint az Abu Ghraib”-iak.

Szerdán, az Amerikai Polgári Szabadság Egyesülése fontos győzelmet aratott az áttekinthetőség ügyében, amikor is Alvin Hellerstein szövetségi kerületi bíró New York városában elutasította a kormány azon kérelmét, hogy az összes kép továbbra is titokban maradjon. Hellerstein bíró arra utasította a kormányt, hogy mutassa meg, miért hozná amerikaiak életét veszélybe a fényképek nyilvánosságra hozatala, és hogy ezt minden egyes képre egyenként indokolja.

Obama elnök, hivatalba lépése után 2009-ben beleegyezett a képek nyilvánosságra hozatalába, de később, a katonaság és az iraki miniszterelnök, Nuri Kamal al Maliki ösztönözéseire, véleményét megváltoztatta. A 2009-ben hozott törvény – a Védett Nemzetbiztonsági Dokumentumok Törvénye – egy három évenkénti felmentést biztosít az Információ Szabadság törvénye alól.

Hellerstein bíró 2009-ben elfogadta az első kérvényt, a fotók titokban tartására. De 2012-ben kissé szkeptikusabb volt, mert, mint mondta, a nyilvánosság okozta veszély az idő múlásával gyengül.

Mint írta „Három év hosszú idő egy háborúban, a hírek ciklusában, és abban a nemzetközi vitában, hogy mi legyen válaszunk a terrorizmusra”. A törvényt a háború alatt hozták, de a 2012-es kérvény, amely lényegében ugyanaz, mint az eredeti, már más körülmények között lett felülvizsgálva. „Nem értesültem az iraki miniszterelnök (jelenlegi) hangsúlyozott kérelméről, ezekről az akkoriban készült fényképekről.” – mondta.

Előfordulhat, hogy az Obama adminisztrációnak megint aránylag könnyen fog menni a feltételek kielégítése és a fotók nyilvánosságra hozatalának elodázása, ha igen, az nem lenne rendben. Ideje hogy a kormány a titkolódzást abbahagyja, és a képeket megmutassa.

A háborús képek sokszor megdöbbentőek, és az amerikai polgárok és katonák biztonsága életbevágóan fontos. De a legnagyobb veszély azok biztonságára nem a szörnyű viselkedés fotóiban rejlik, hanem magában a viselkedésben. Az iraki foglyokkal való bánásmód Abu Ghraib-ban és másutt, egy szégyenteljes epizód az amerikai történelemben.

Amerika értékeit, és így biztonságát az erősíti, ha a legrosszabb visszaélésekkel is transzparensek vagyunk, és a bizonyítékokat nem rejtegetjük egy fiók mélyén.

PS

Az eredeti cikk itt található.

Köszönet blogtársunknak aki fordításomat átfésülte.

A bejegyzés trackback címe:

https://fressstart.blog.hu/api/trackback/id/tr788269768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

301782 1970.01.01. 01:00:00

Jó,hogy van ilyen aktív szervezetük, mint az ACLU. Hol vagyunk mi ettől? :(

45691 1970.01.01. 01:00:00

Elolvasok egy ilyen hírt, és mindig megnyugszom kissé. Nekem ez, amit olvasok bőven elég arra, hogy mindig különbnek, szó szerint különbnek tartsam az olyan államhatalmi rendszereket, amely a joguralomra épülnek. Az ilyen hatalmi rendszereket könnyű azzal vádolni, hogy a szabadság túl nagy, ezért bármely mocsok a hatalom részéről simán "meg tud történni", s ezért nagyon könnyű olyat ígérni, hogy a túl nagy szabadság helyett majd jöhet valami olyan rendszer, amely "gondoskodik" arról, hogy a mocsok meg se történjen... Na, az ilyen rendszereket általában csak véres háborúkkal, forradalmakkal, polgárháborúkkal lehet eltávolítani, hogy aztán kiderüljön, hogy a mocsok pont úgy megtörtént, mint bármikor máskor, csak ahhoz, hogy a "jó vezetők" fiókjából a pont olyan fotók előkerüljenek, nem elég egy bírói döntés, hanem halottak kellenek hozzá. Mennyivel humánusabb a fotók segítségével jutni kicsit mindig mindig előrébb abban, hogy a választó helyes képet kaphasson a hatalomról, mintsem az utcán, halottak között botorkálva tűnődni ezen.

11677 1970.01.01. 01:00:00

A zsidókkal való embertelen bánásmód is néhány Gestapós katona fényképfelvételeiből látott napvilágot, miután a fasiszta rendszert felszámolták. A Gulágról se igen hallott semmiféle propagandában az átlag magyar, csak a rendszerváltás után lett belőle csemege. Eljön még az az idő. amikor nem elnöki-, bírói döntéstől függ, hogy milyen demokratikus állami szadizmusban gyönyörködhet a késői amerikai állampolgár.

58395 1970.01.01. 01:00:00

Minden "csecsemő" jónak születik... Ennek ellenére, "vérben és mocsokban" jön a világra... Az már rajtunk múlik mi lesz belőle, ha felnő... Nincs eredendően jó, vagy rossz rendszer... Minden azon múlik, milyenné alakítjuk...Persze csak akkor derül ki mi lesz belőle, ha engedjük felnőni...

336586 1970.01.01. 01:00:00

"amerikai". Ennyit arról hogy kik ezek. Nem az USA, még véletlenül sem. Az undorító uzsorásdiktatúra nyomorítja meg manapság a világot. Ne láss, ne hallj.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 1. Valika 2014. 09. 11. 0:56 Igen re 2. KériSzépen 2014. 09. 11. 3:26 + re 3. lord 2014. 09. 11. 3:41 Szóval az állam sok helyen hasonló, de itt még vannak akik bevallásra kényszerítik re 4. Kokó 2014. 09. 11. 4:27 Egyet értek re 5. napos 2014. 09. 11. 5:35 Lehet kritizálni.

60145 1970.01.01. 01:00:00

Lordmegjegyzéseihez tisztelettel: Milliók látták, fényképezték és filmezték a nácik zsidóellenes rémtetteit mát hatalomra jutásuktól kezdve. A gulágról magyarul 1963-ban jelent meg Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja c. műve többezer példányban a Nagyvilág című folyóiratban. A tudatlan magyar (és nem az átlag) persze ma sem tájékozódik, hanem mondja megfellebbezhetetlen bölcsességeit. Eljön még az idő, amikor az olyan kifejezéseket, mint demokratikus szadizmus a magyar állampárti tankönyvekbe is beleteszik. Annyi marhaság mellett megfér ez is.

60145 1970.01.01. 01:00:00

4. Kokó : Igen, a demokrácia épp az a lehetőség, amelyben a hibák javíthatók, van véleménynyilvánítási szabadság, visszacsatolás, a hatalom gyakorlóit ellenőrzik. A fenti cikk befejező mondata a leglényegesebb!

58395 1970.01.01. 01:00:00

Atlasz, ha az a rendszer olyan jó lenne akkor ezeknek az "eltitkolt" eseteknek meg sem szabadott volna történnie... Ez olyan poszthumusz "demokrácia" amelyikben az áldozat ugyan meghal, de másnap már kiderül, hogy neki volt igaza...:-))) Mintha már nem lenne mindegy... Mi ebben a sokkal jobb?

328387 1970.01.01. 01:00:00

Mi a bizonyíték arra,hogy ez is csak a hazug amerikai propaganda fogása? Mát az, hogy szó sincs róla, hogy itt háborús bűntettekről van szó, amiknek az elkövetőit háborús bűnösként felelősségre kéne vonni, el kellene itélni. Mi az hogy az ügészségnek háborús bűntett ügyben nem adnak ki bizonyítékokat? Hát a bizonyítékok megsemmisítése, visszatartása súlyos bűncselekmény. Ezért már elnök is menekült lemondásba a vádemelés elől. De itt szó sincs semmi ilyesmiről. Akkor miről van szó? Arról, hogy mutogatják a fényképeket: ÍGY JÁR MINDENKI AKI SZEMBESZÁLL VELÜNK! És miért nem mindet? Hát mert az a gondolat még rémisztőbb, hogy vajon mik lehetnek azokon.

60145 1970.01.01. 01:00:00

9. Kokó : Nem azt írtam. Nem olyan jó. Örülök, hogy nem a megállapításaimat vitatod! (Milyen jó is volna, ha csak a liberális demokráciáknak volnának nyilvánosságra hozandó titkolt esetei! Az a jobb, hogy a diktatúrák rendszerszerűen eltitkolják az áldozataik számát, "bűneit", a gazdasági helyzet valós adatait? A Márványember fent van a Youtube-on,..)

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 10. ZorróAszter 2014. 09. 12. 10:50 Kedves Zorró örülök hogy megszólalt, mostanában szokatlanul csendes. Ez nem propaganda fogás szerintem. Namármost hogy az említett tényleg elítélendő cselekedetek elkövetőit el kell ítélni. A szisztéma (a kormány) mentegetni próbálja ezeket, de a média nem. A háborúzást abba kellene hagyni. Szerintem.

328387 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Little! Ezek a fotók súlyos háborúsbűntettek bizonyítékai. Mi is a háborús bűntett? - HIVATALBÓL üldözendő - nem évül el Vagyis minden amerikai hatóság, aminek ilyen a tudomására jut, és nem intézkdik, az súlyos kötelességszegést követ el. Kezdve az amerikai elnökön, legfőbb ügyészen, aztán végig az egész amerikai polgári és katonai igazságszolgáltatáson át az utolsó ügyészig és rendőrig. Hát akkor? Milyen jogállam van Amerikában? Semmilyen. A propaganda mindent felülír. Az emberek józan eszét pláne, akik ebben se látják meg a fáktól az erdőt.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 13. ZorróAszter 2014. 09. 12. 11:42 Önnek lényegében igaza van. Kérdésére válaszolva: "Milyen jogállam van Amerikában?" Bizony nem tökéletes. De talán a találhatóak egyik legjobbika.

58395 1970.01.01. 01:00:00

Little Idézlek: -"De talán a taláhatóak egyik legjobbika".- Nos ez az ami zavar... Talán tovább kéne keresni, mert ez is csak emberi találmány, lehet, ha akarnánk, (és miért is nem akarunk?) kreálhatnánk sokkal jobbat is... De az emberek egy része, (és nem is lehet azt mondani, hogy a legnagyobb része) valahogy nem akar javítani rajta... Nem érdeke valamiért, pontosabban a mostani státuszát nem akarja lecserélni, megváltoztatni még annak az érdekében sem hogy ezzel nagyon soknak segítene a státusza javításában...

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 15. Kokó 2014. 09. 12. 15:14 Én azért bízom hogy van változás, persze sokan, én is, türelmetlenek.

60145 1970.01.01. 01:00:00

1971.: "...az úgynevezett Pentagon-iratok – 40 kötetnyi, szigorúan titkos, belső elemzés – nyilvánosságra kerülése .... A McNamara volt hadügyminiszter által megrendelt tényfeltáró anyag az egyik közreműködő történészkutató, bizonyos Daniel Ellsberg jóvoltából a The New York Times és a Washington Post birtokába került. Éspedig azért, mert Ellsberg időközben kiábrándult az egész háborúból. A szigorúan titkos jelzésű iratokból az derült ki, hogy az Egyesült Államok nem belesodródott a vietnami háborúba, hanem Eisenhower elnöksége óta tudatosan tervezte lépéseit. Rendre a politikai és katonai szakértők tanácsával ellentétesen. Johnson elnök például, aki elrendelte Észak-Vietnam bombázását, tehát a háború kiterjesztését, olyan állásfoglalást kapott a hírszerzéstől, hogy a bombák nem fogják rábírni Ho Si Minht a déli kommunista lázadók támogatásának beszüntetésére. Mégis támadott. Az iratok nyilvánosságra kerülése az amerikai közvélemény háborúellenes csoportjait erősítette. Épp ezért Nixon megkísérelte – átmenetileg sikeresen – leállítani a két nagy országos lap idevonatkozó cikksorozatát. Végül is azonban a legfelsőbb bíróság a titokvédelem helyett a közlés szabadsága mellett döntött, s ezzel nemcsak politika-, hanem sajtótörténeti tettet is végrehajtott." (Aczél Endre) Ez így megy. Petőfiék 12 pontja élen is a sajtószabadság állt, minden mást megelőzött.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 17. Atlasz 2014. 09. 13. 7:18 +

328387 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Little! Régóta mondogatom, hogy Önök az ideális állampolgárok: mindent pontosan úgy hisznek el, ahogyan azt az újságban olvassák. Még a sajtóhibákat is. Nem tesznek hozzá, és nem vesznek el belőle. Pontosan azt. Ha azt olvasnák a Guardianben, hogy az elnök az alkotmány 144. paragrafusa értelmében tegnap a Capitolium előtt tarkón lövette a összes szenátort és képviselőt, és kikiátotta magát örökös elnöknek, Önök arról győzködnénk, hogy ez teljesen természetes és demokratikus lépés volt, hiszen az újság is ezt írta.

328387 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Atlasz! A sajtószabadság látszata szemfényvesztés. Kemény központi irányítás van, és a küönböző oldalak a saját szerepeiket játszák el benne mint egy bábszínházban. Ha nem így lenne, akkor a konkrét esetben valakinek csak eszébe jutna, hogyhogy senki az igzságszolgálatásban, aki felesküdött az alkotmányra és hogy őrködik a törvények felett, senki nem indít eljárást a napvilágra került fényképes bizonyítékok alapján. Holott az elnöktől az utolső alabamai városi ügyészig erre esküdtek fel. És mivel a dolog külföldön történt, mindenkinek illetékessége is volna erre. De mindez csak egy hatalmas kamu. A bábszínházban most ezzel a rémdrámával azt mutatják be a világnak, mi történik azokkal, akik ellenállnak az USA akaratának.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 20. ZorróAszter 2014. 09. 13. 9:05 Az Abu Ghraib ügyben volt katonai térgyalást és egypárat elítéltek a leghosszabb ítélet 10 év volt, az illetőt 6.5 év múlva kiengedték. A még titokban tartott képek esetében nem tudjuk mi történt, avagy hogy történt-e valami, ez ugyanis még titok. Az nem vitás hogy a hatóságok ezeket az eseteket eltussolni igyekeznek, a média pedig, ha lehet, meg szeretné írni.

60145 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Zorro, legyen úgy:. Mindenkinek a saját ízlése szerint. Hiszen ha Mari néninek bögyölője volna, akkor Pityu bácsi volna.

Andrew Bradley 1970.01.01. 01:00:00

Valoban miutan huszonotodszor is el akart futni huztak a fejere egy zacskot es felallitottak egy ladara az ujjain elektrodakkal amelyeket nem kotottek hozza semmifele aramforrashoz, ugyhogy ha le is ugrott volna nem serult volna meg, de igy lagalabb egy helyben tudtak tartani mindenfele serules nelkul, es valoban a huszeves katonalany aki egy evvel azelott meg a californiai tengerparton sutkerezett, miutan elment onkentes katonanak ora es ket masik tarsara biztak tizenvalahany fogjot akik nem akartak egy helyben maradni es nekimentek a harom lanynak akik egyszeruen lekaszalhattak volna oket a gepfegyverukkel ehelyett meztelenul egymasra feltettek oket amig masnap reggel el tudtak vinni oket a masik nagyobb bortonbe. meztelenul fekvestol meg senki nem serult meg. Ezutan kezdjuk reszletezni hogy miket csinalt a masik oldal az elfogott amerikaiakkal? Mindenki tudja, egy nem elte tul, megalazva teherautok utan huzkodtak a holttesteiket. Lehetne folytatni de minek.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 23. Andrew Bradley (látogató) 2014. 09. 13. 14:09 Kedves Andrew. Nem tudom én nem voltam ott. Nem is tudom, tényleg a magasabban ülők is hibásak és azokat nem büntették meg. De én az US-től többet várok mint a "helybéliektől". Szóval hogyha mi csináljuk mert ők is csinálják, az szerintem egy zsák utca.

Andrew Bradley 1970.01.01. 01:00:00

Ezekrol a dolgokrol lehet vegnelkul vitatkozni, egy dolog azonban biztos, jelenleg kizarolag az USA katonasaganal van bevezetve hogy tobb tucat a frontvonalon levo katona sisakjan TV camerak vannak amelyeknek felveteleit aztan itthon legkondicionalt irodakban ulve ugyvedek tucatjai kockarol kockara elemeznek, na persze az ugyved urak vigyaznak arra hogy ok meg a harcter kozelebe se jussanak. Hany fenykepet lehetne kesziteni egy ujsagironak ma az ISIS vagy mas haborodottak tetteirol, mondjuk mikor kisgyermekek fejet levagjak es az internetre teszik az egeszet? Miutan nemreg kettonek (ujsagreporternek) egyszeruen levagtak a fejet epelmeju ujsagiro a kozelukbe nem megy, igy aztan marad az USA pocskondiazasa. Irakbol barmikor idejohet barki es perelheti a hadsereget, hova lehet menni perelni az ISIS-t vagy hasonlokat? Nevetseges.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 25. Andrew Bradley (látogató) 2014. 09. 13. 15:12 Kedves Andrew. A poszt a NYT vezércikkének fordítása. Nem ír ügyvédekről akik egyenesben kapnak képeket a harcról, azt hiszem te ezt nem jól tudod. Pont az ellenkezője történik ezeket titokban akarják tartani, és wikileak és stb. kell hogy te meg én lássuk. Mint mondottam, az US-től több váratik el mint az ott élő "fanatikusoktól". Mellesleg egy drón bomba is véres képet hagy maga után, jópár ártatlannal, ezt nem mondom a lefejezők mentségére, arra mentség nincsen.