elso

ujrakezdek

Más világ

1970. január 01. - littke

Nem a túlvilágról lesz szó. A más világról. Sokan elhatározzák, hogy más világba mennek. Ott fognak szerencsét próbálni. Sokszor kalandvágyból, sokszor politikai okból kifolyólag de legtöbbször anyagi megindoklás áll mögötte.

Vándor fajták vagyunk, mi emberek. Nézd honnan indultunk több százezer évvel ezelőtt, és manapság mindenütt jelen vagyunk. Nem csináltuk volna ezt, ha legtöbbünk nem találta volna meg számításait. Na de posztom nem történelmi beszámolónak készült.

Manapság a bevándorlóknak nyeresége ad minimum hogy gyermekeik a más világban fognak felnőni. Így ők annak összes előnyeit élvezni fogják. Mert az érkezők számára a siker korántsem garantált. Előfordulhat, hogy végzettségük nem lesz kellően elismerve, egypár nem képes átállni, avagy a nyelvet koruk és más okok miatt nem tudják megfelelően elsajátítani, úgy, ahogy az a tökéletes beilleszkedéshez szükséges lenne.

Valahol Mexico és az US határán

Az első generációra tipikus, hogyha lehet, sajátjához közel lakik. Észak Amerika nagyvárosaiban voltak nagy olasz, portugál, zsidó szomszédságok. Ma még nagyobb kínai, indai, pakisztáni és hasonló negyedeket fogsz találni. Az itt lakók sajátjaik boltjaiban vásárolnak, ismerik egymást és saját nyelvű templomba járnak imádkozni. Nem ritka hogy a házastárs, ha nem jár dolgozni, az új ország nyelvét még elemi nívón sem sajátítja el.

A bevándorlók gyermekeiket saját világuk normái szerint igyekszenek felnevelni. Ez a legtöbb esetben reménytelen. Példaképpen az indiai származású itt nevelkedő kisleány a helyi szokások szerint akar viselkedni. Ezt látja az iskolában ahova sok más náció jár, akikkel találkozik/barátkozik. Ezek itteni szokásnak megfelelően élnek, szabadon randiznak, buliznak, horribile dictum ártatlanságuk megőrzésével (a házasságukig) nem törődnek kellőképpen.

A más világ a második generációt elkerülhetetlenül átformálja. Jobb esetben a szülők ezt belátják, de igen sokszor nem, és harcolni próbálnak ellene. Ujjaim száma nem elegendő ahány indiai család panaszkodását hallottam, hogy fiuk/leányuk nem akarja szüleik részvételét párjuk választásában, avagy hogy „bűnben élnek”, értsd házasságon kívül.

Ezek a gyerekek nem igen tőrödnek tizenéves korban saját nyelvük megtanulásával, saját kultúrájuk megértésével, ugyan ha házon belül ez a hivatalos nyelv, akkor ezt elsajátítják. Később, úgy 20 éves korban egy részük rájön, hogy ahonnan ők származnak az különös, ápolandó és érdekelni kezdi őket szüleik országa és annak kultúrája.

Az etnik negyedeket mutató tábla San Francisco-ban

Ezeknek egy elenyésző kis százaléka olykor odáig megy, hogy tenni akar az ellen, amit maga körül lát, „ha törik, ha szakad”. Látja például a szegények bombázását (nemegyszer szülei otthonát) ultra fejlett fegyverekkel, és vallásának mindennapos említését a negatív megvilágításban az eseményekkel kapcsolatosan. Vallásos fanatizmusban találhat „támaszt”. Ilyennek csak egy rövid lépés önkéntesnek elmenni ezekbe a konfrontációkba, (alá Spanyol polgárháború), és ott életüket is feláldozzák, azért amiben ők hisznek. De nagy többségük beleolvad a befogadó ország kultúrájába, etnikai jellegüket, lassan de biztosan generációkon keresztül, elvesztik.

És most kapaszkodj, vannak egypáran, akik innen is el mennek. Más világba. Példaképpen Kanadából a legkézenfekvőbb az Egyesült Államok, de találsz kanadaiakat Ausztráliában és másutt is.

Egy újabban sokszor választott irány a távol kelet. Mondjuk ezeket nem nevezném bevándorlóknak, nincsen rá jó szó…talán a külföldön dolgozni választóaknak nevezhetjük őket. Az alsó fokon ennek az az oka, hogy sok frissen végzett diák egyetem után nem talál állást. Angol tanárra a távol keleten (de máshol is) mindig szükség van, így ezek a fiatalok elmennek páréves szerződéssel a világ távoli részeibe. Gondoljad ezt a megfelelőjének a magyar/lengyel fiatal „kimegyek Angliába tányért mosni” húzásának. Az ilyen fiatal tapasztalatot szerez, más világban.

De hasonló utat választ sok beérkezett megbecsült értelmiségi és szakember is. Igen-igen, itt Kanadában és az US-ban is. Az igazi fejlődés a mai világban Kínában, Brazíliában és Indiában történik, hogy Hong Kong-ot, Dubait, Singapore-t ne is említsem. Oda menni, élni és ott dolgozni, más világba lépést jelent. Ezeken a helyeken a jól képzetteket torony magas fizetések, alacsony jövedelemadó várja. A kapitalizmus korlátozatlan formájába csöppennek. Semmi társadalombiztosítás sincsen, csupán ami szerződéseikben foglaltatik. Munkádat nagyra becsülik. Plusz, mint valamikor az angol gyarmatokon, fizetésedből bőven marad bennlakó cseléd tartására, belépésre a legjobb klubokba és évi utazásokra. Egyszóval ilyen helyeken, még a nyugati viszonylathoz mérve is, nagy luxusban élnek.

Utazásra készen

Befejezésül egy gondolat a bevándorlóról. Csak azért mert valaki új otthonában számításait megtalálta, az nem feltétlenül jelenti azt hogy az ottani viszonyokat kritikátlanul nézi. Csak közelről ismerhetünk meg igazán valakit/valamit. Így van ez egy új országgal is. Szó sincs arról hogy az új haza amolyan mennyország lenne. Elannyira nem, mint ahogy az új házasok, röviddel a mézeshetek után elkerülhetetlenül más fényben fogják párjukat látni.

Az esetleges kritika mögött nem „hálátlanság” áll. Ellenkezőleg, ezeket felhozni, megvitatni az illető ország saját érdeke. Ez, egy demokratikus rendszerben hosszú távon eredményeket hoz. A demógrafikus változások így pozitív politikai változásokat fognak eredményezni.

A bejegyzés trackback címe:

https://fressstart.blog.hu/api/trackback/id/tr848269738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

60145 1970.01.01. 01:00:00

Ezzel most belecsaptál a lecsóba: "Az igazi fejlődés a mai világban Kínában, Brazíliában és Indiában történik, hogy Hong Kong-ot, Dubait, Singapore-t ne is említsem." Az igazán jó lenne, ha a kommentek átugornának rajta: érdekesebb a többi!

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 1. Atlasz 2014. 07. 30. 9:26 Pedig így van. Mármint a GDP növekedése.

11677 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Little! Szerintem a Tőled megszokott módon, reálisan és objektíven ismerteted a "más világba" vándorlók, ottani életét illetően. Talán lustaságomból kifolyóan gondolom azt, hogy azért az, hogy valaki más világba távozzon, ahhoz egyrészt alapos ok kell, másrészt kellő lehetőség, tájékozottság, bátorság és felkészültség. Biztos az is, hogy a különböző kultúrákból érkezőknek - ha jól akarják érezni ott magukat -, illik hamar beilleszkedni az ottani életbe, közösségekbe. Mint hazáját már elhagyni nem akaró, azért köszönöm a tájékoztatást!

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 3. lord 2014. 07. 30. 11:24 Vannak bevándorlók és vannak vendégmunkások, sokak az utóbbiból ott maradnak. A sok bejövő, ide avagy az EU-ba, ugyan be illeszkedik, de ugyanakkor belső változásokat is eredményez. Legalább is hosszú távon.

60145 1970.01.01. 01:00:00

Sohasem gondoltam elhagyni Magyarországot. Ma már megértő vagyok, ha itt hagynak bennünket, akik tehetik. Azelőtt a népi demokráciából, most meg az illiberális demokráciából menekülnek. Pedig legtöbbünk általában elfogadja ezt a mi szegényebb országunkat, ha van munka, perspektíva - és ha nem ér egészen az állunkig a szar. Mit lehet ezen szeretni?

58395 1970.01.01. 01:00:00

Atlasz, mi a múltunkat szeretjük, azt a "szerényebb" de élhetőbb életet, amit fiatalon éltünk... Akik bármilyen szempontból elhagyják, elhagyták, a hazájukat, arról is lemondanak, hogy jobbá tegyék azt... Maguknak, gyermekeiknek, esetleg szüleiknek... Nem beszélve arról, hogy egy generációjuknak még nem lesz hazája, de már nincs hazája... Gyávaság? Nem! inkább patriotizmus... Politikai, gazdasági körülmények változnak, de a Bakony Bakony marad, a Duna Duna marad és a Balaton sem lesz Michigan, vagy Ontario tó...

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 6. Kokó 2014. 07. 30. 14:19 +

60145 1970.01.01. 01:00:00

6. Kokó : Ilyesmi jár az eszemben nekem is.

Bundi-Bandi 1970.01.01. 01:00:00

Jó, és örülök, hogy több nemzetet is megemlítettél. A népvándorlás nem fejeződött be, igazán eltűnődtem egy rövid ideig, hogy megérkezésemkor milyen sok nációt, akkoriban európait láttam itt. Mások fejlődése és a jövedelem amit kínálnak, persze hogy vonzza a gazdag országok polgárait is. Ugyan is a jövedelem mellett van valami különösen érdekes előnye, hogy felkészült, siker és önállóság orientált embereket keresnek. Távol a szülőföldtől ez alapvető igény és aki megfelelő ismeretet és munkaerkölcsöt hozz az nagyon sikeres lesz, komoly életforma változással. Ki bírja, ki nem. +

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 9. Bundi-Bandi (látogató) 2014. 07. 30. 15:38 A mai világ színesebb, azaz a bejövők többsége. De nem baj, én megszerettem a curryt és már pálcikával is tudok enni, már amennyire.

11677 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Little! Mivel ez a riport tegnap ment az ATV -, úgy gondolom, egy KICSITt kapcsolódik a témához: http://www.atv.hu/videok/video-20140730-krasznahorkai-laszlo

328387 1970.01.01. 01:00:00

Kedves Little! "A demógrafikus változások így pozitív politikai változásokat fognak eredményezni." Nem egészen értem, hogy ez melyik korábbi megállapításával van ok-okozati összefüggésben. És hogyan került ide a spanyol polgárháború?

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 12. ZorróAszter 2014. 07. 31. 4:51 Ha ön nem érti az az én hibám. A bevándorlókról írtam, többek között. Míg az első generáció általában nem politizál, a második igen, és annak egy kis százaléka, mind előbbi időkben, még aktívan is el megy, pl. Szíriába, harcolni. A Sp. ph.-ba sok idegen harcolt, mindkét oldalon. re 11. lord 2014. 07. 31. 2:12 Köszönöm.

328387 1970.01.01. 01:00:00

13. little (szerkesztő) 2014. 07. 31. 8:32 "Ha ön nem érti az az én hibám." Nem-nem. Egyáltalán nem biztos. Ám Spanyolországba jellemzően nem bevándorlók gyerekei mentek harcolni. Speciel én egyről sem tudok. Ami ugyan semmit nem jelent, de azt talán, hogy nem volt szemet szúró tendencia. És nem értem, hogy akik Szíriába mennek harolni, vagy ha éppen nem is, csak a gondolkodásuk hasonló azokéhoz, azok milyen " pozitív politikai változásokat" indíthatnánk be. Én inkább az ellenkezőjétől félnék.

23353 1970.01.01. 01:00:00

re 14. ZorróAszter 2014. 08. 02. 11:52 Ja Spanyolországba nem a bevándorlók gyermekei mentek de azok akik politikailag erősen jobbra vagy balra húztak. Az itteni politikai folyamatot nem ezen elenyésző számú szélsőségesen gondolkozók befolyásolják, hanem a második generáció, normálisan gondolkodói. Ezekből sok van, és mind megy szavazni.