Nyaralni mentünk. Még Februárban foglaltam egy stúdiót az interneten, Truro városkához és az Atlanti Óceánhoz közel. Bepakoltunk, jött kutyánk is. Irány dél-kelet. 880 km a távolság, kb. Bp.-Dubrovnik. Megállásokkal, határ átlépéssel kb. 10 óra kocsival. Montreál és Bostonon keresztül hajtasz.
Cape Cod Boston “Balatonja” egy népszerű nyaralási célpont. Kb. 1-2 óra kocsival Bostontól (attól függőén hogy elejére vagy végére mégy). Egy hosszú félsziget, partja homokos beach, hasonlóan a Keleti/Balti tengerhez (Warnemünde, Sopot, stb. jut eszembe).
Augusztus első hete csúcs idény, minden tele volt vakációzókkal. A strandokon sokan vannak, egyesek taligákkal viszik ki a teméntelen cuccot, az ernyőt, a kaját, a gyerekeket és nagymamát, a sört, a gumi állatokat, a székeket …. és az egész napot el tudják itt tölteni. Nap mint nap. Mi csak max. napi egy-két órát bírtunk, túl napos, túl meleg.
A félszigeten a strandokon kívül vannak régi bájos “új angliai” falvak, fehérre festett fából épűlt templomok és házak, bolha és paraszt piacok, tér zene, világító tornyok, kikötők. Bérelhetsz motor csónakot és mehetsz halászni nagy halra. Kirándulhatsz komppal a közeli szigetekre, Martha’s Vineyard és Nantucket, errefelé nagyon ismert helyek.
Nagy része a tengerpartnak védett, nem lehet építkezni. Sétálhatsz homokhegyeken (úgy érzed magadat mintha a Szaharában lennél, ugyan itt-ott van kis fű). Biciklizhetsz, gyalogolhatsz a sok ösvények valamelyiken. Ne felejtsük el a kaját, van sok hal, rák és kagyló. Mehetsz éttermekbe, vagy a mólon egy olcsóbb kisütödébe, álá, gyermekkorom sült keszeges helyei a Balcsin.
De ahelyett hogy én itt tovább szövegelnék felteszek egypár képet amit nem régen ott készítettem.