Sokaknak elege van a kanadai télből és egy időre melegebb helyre vágynak. Kapásból Florida és a Karibb tengeri szigetek az első választék de Arizona állam nem marad nagyon mögöttük.
Ugyan nincsen tengerpartja, klímája isteni, száraz és ebben az időben (nem úgy mint nyáron) nem túl meleg.
Pár évvel ezelőtt éppen Húsvétkor ide repültünk. Béreltünk egy kocsit aztán nosza... egy körutat tettünk. Először délre mentünk Tucsonba, majd vissza Phoenixbe pár napra. Innen irány északra: Sedona, a Grand Canyon, Monument Valley, Canyon de Chelley majd Winslow, ez egy kisváros majd vissza mentünk Phonixbe haza repülni.
Azokról az állomásokról szeretnék írni amik a legjobban tetszettek.
1/ Sedona.
Gondolom ez a hely otthon kevésbé ismert. A Grand Canyon felé menet egy kis kitérő, itt megálltunk két napra. A városka a közeli piros homokkő hegyeiről ismert. Mivel magasabban van, még nyáron is kellemes a hőmérséklet. Mint sok hasonló helyet a művészlelkek fedezték fel, turisták követték ezeket és végül is tehetősebb nyugdíjasok végképpen felsrófolták az ingatlan árakat. Népszerű jeepeken „safarira” menni, indián szőnyegeket és más értéktárgyat venni avagy amit mi is csináltunk csak kihajtani a városkából és az egyik ösvényen sétálgatni. Bajba is kerültem mert sétáltunk egy ösvényen amiről kiderült nem az volt aminek én hittem...A képem a híres vörös sziklára épített templomot mutatja. 

2/ A Grand Canyon.
Ide ténylegesen érdemes elmenni, a látvány felejthetetlen. Sedonából jővén a déli peremre érsz. Ebben az időben az északi még le is van a tél miatt zárva. Áprilisban még havat is látni, 2300 m magasan vagy. Több kilátó pont van. Parkolsz elbandukolsz a kilátó felé, az emberek sűrűsödnek, odaérsz, lenézel...és megborzongsz. A képek nem hazudtak, időbe telik a látványt beszívni. Madarak keringenek, látod évmilliók rétegeit a szemközti (északi ) falon. Valahol messze lenn ott megy a Colorado folyó.
Megint csak két napot töltöttünk itt, a hires El Továr hotelben, fél évre előre kell legalább foglalni. Ez közvetlenül a Canyon mellett épült. A többi hotel, kemping stb.. messzebb van, igyekeznek a kanyon környékét természetesnek hagyni. Furcsa ezen a helyen kirándulni. Nem úgy mint az Alpokban, vagy a Tátrában itt előszörre lefele mégy (ez valamivel könnyebb) és hazafele meg felfelé, ami nagyon erőfeszítő. Sokan ezt nem veszik figyelembe, túl messze mennek és vissza felé túl fáradnak, víz hiányban szenvednek...Mindenfelé vannak táblák figyelmeztetésekkel ezt megelőzendő. A Rim Trail (Perem ösvény) a peremet követi...ez aránylag könnyű. Vannak lefelé (a folyóhoz) vezető ösvények is. A déli oldalon, ahol mi voltunk a két leghíresebb a „Bright Angel” (Fényes Angyal ) és a South Kaibab ösvény. A folyóhoz lemenni legalább három óra. Visszajönni duplája, nagyon nem ajánlatos gyakorlatlanoknak ezt egy nap megtenni. A legélvezetesebb módja öszvérrel lemenni, ott lenn a Phantom Ranch menhelyen vacsorázni majd aludni. Másnap jó reggeli után az öszvérrel visszajönni. Mindez jó pénzért. Ezt persze megint csak fél évre előre az interneten le kell foglalni. Amikor jobbik felemet, Máriát kérdeztem aszondá hogy ő semmiképpen se akar öszvéren lemenni ...veszélyes mondá....de persze amikor az öszvéreket ott meglátta és akkor már akart volna menni ...de az összes öszvér túra akkora már rég le volt foglalva...Szóval gyalog mentünk le (a Fényes Angyal ösvényen) avagy egy órát. Felejthetetlen a kilátás a csönd.

3 Monument Valley

Ez a nemzeti park Arizona és Utah állam határán van. Elhagyatott, a világ végén érzed magad. Akkor lett hires amikor egy itteni kereskedő, akit Gouldingnak hívtak, meggyőzte Henry Ford filmrendezőt hogy ez a hely alkalmas vadnyugati filmek forgatására. A táj gyönyörű a szél és idő marta vörös homokkő oszlopok, körülötte a sivatag, vadregényessé teszi. A hely még most is kedvence azoknak akik szeretnek lovagolni. Találkoztunk a motelben egy cseh származású hölggyel aki csupán ezért hajtott fel Los Angelesből. Egy Navajó indián rezervátumon van, tequiládat jobb ha megveszed mielőtt ide jössz, piát tilos árulni. Mi egy indián vezette egész napos terepjáró túrára mentünk oda ahova magad nem tudsz behajtani. Este a Golding utódai által vezetett motelban aludtunk. Van egy mozi ahol ingyenes vadnyugati filmeket vetítenek. Este meg a holdfényes furcsa tájra nézhetsz ki ablakodból.

4 Canyon de Chelly

Ez egy kisebb de szintén érdekes canyon, lehet látni sziklába vágott lakóhelyeket ahol az indiánok elődei éltek több ezer évvel ezelőtt.

5 Winslow Arizona

Egy bájos kis város, max.. tízezer lakos, a híres 66 országút ment át rajta, ma is ez a főutcája. Manapság persze az Interstate 40 átvette minden forgalmát. Ez Floridát köti össze Los Angelessel. A sebesség határ 85 mérföld óránként kb. 140 km/óra az egyik legmagassab megengedett az US-ben. A kamion és más forgalom csak hömpölyög rajta, kösd fel a gatyádat ha itt vezetsz. A városkán megy át a Santa Fe vasút vonal is. Mi az állomás melletti hacienda stílusban épített Posada Fogadóban szálltunk meg. Délután nem volt mást csinálni, kiültünk vonatot nézni. Nem csalódsz. Húsz percenként dübörögnek át végtelennek tűnő tehervonatok, négy hatalmas diesel mozdony húzza őket, jobbára tele konténerekkel Hundai, China Link felírattokkal oldalukon...világos, (ha még eddig nem az volt), hogy honnan jön az áru. Este nyolckor meg egy pár percere megáll a híres SouthWest Chief vonat, kiszaladtam az étteremből hogy megnézzem, csupa ezüst kocsi, útban Chicagóból Los Angelesbe. Nagyon impozáns és romantikus.
Másról is hires ám Winslow! Itt van az utca sarok amiről az Eagles együttes énekelt az 1974-es slágerban:

Well, I'm a standin' on a corner in Winslow, Arizona,

and such a fine sight to see

It's a girl, my Lord, in a flatbed Ford,

slowin' down to take a look at me.

A következő nap elhajtottunk megnézni a Hopi indiánokat akik amolyan kőkiemelkedések tetején laknak, valószinűtlen környezetben és meg kell mondanom elég nagy szegénységben.