Ez a poszt arról szól, hogy mennyire nem könnyű egy országot kormányozni. Csupán az én gondolataim, nem szakértői tanulmány. Nem a magyar helyzetről írok hanem….csak úgy általában.

Kezdjük ott, hogy a demokráciákban ahhoz, hogy kormányozzál, meg kell, hogy válasszanak. Ez legtöbbször párt alapon történik. A választás eredményeként a kormány nyerhet többségi vagy kisebbségi hatalmat.

Amint hogy megválasztottak úgy illik, hogy kampány ígéreteidet beváltsad. Van kb. 4 év erre. Ha lehetetlenséget ígértél az ki fog derülni. Ha ez volt az eset a megválasztott kormányzó/uralkodó párt próbálja ezt eltussolni. Ez elég reménytelen, ott van az ellenzék, a szabad média, hogy a választókat az igéretekre emlékeztesse.

Még ha olyat is ígértél, ami a kampány idején reális volt, a helyzet megváltozhat. Ha ez az eset az ígéretet nem lehet betartani…nincs miből. Ha pl. egy gazdasági válság köszöntött be, számosabb a munkanélküli, csökken a fogyasztás, kevesebb lesz a beszedett adó. Ilyen helyzetben a kormány olyan eszközökhöz nyúlhat, ami ugyan segíti a közel jövőben, és az újra választásban, de nem jó hosszabb távlatban. Igen, az eladósodás veszélyéről beszélek. A legaggasztóbb, ami az USA-ban történik. Az hogy Ciprus eladósodott az egy dolog, de az Egyesült Államok az más. Kinek van eladósodva? Első helyen Kína áll!

Persze mások is el vannak adósodva. Jobb eset, ha az ország saját polgárainak tartozik, mint például az olaszok és a japánok (takarékbetétek népszerűek ezekben az országokban). De vissza a tárgyra.

A kormány jövedelem forrása az adókból jön. Ebből fizetik a szociális juttatásokat, a nyugdíjat, az utak karbantartását, az állami alkalmazottakat. Nem kell ezt leírnom. A nép, a vállalkozók pedig szeretnek minél kevesebb adót fizetni. Ha a nép adóját megemeled, növekszik az esélye hogy nem fognak újra választani. Ha a vállalatokét emeled, akkor az a rizikó, hogy azok nem fognak a továbbiakban országodba beruházni. Plusz működő egységeket is bezárhatnak, elmehetnek máshova. Az eredmény magasabb árak, versenyképtelenség vagy fokozott munkanélküliség lenne.

Hogyan tudod a munkanélküliséget csökkenteni? Leírok három lehetőséget. Leggyakoribb módja a beruházások állami támogatása. Ezt lehet alacsonyabb adó vagy pénzbeli hozzájárulás útján elérni.  Az utóbbi esetben az állam társtulajdonos lesz.

A következő a kamatláb alacsony fokon tartása. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönök olcsóbbak lesznek, remélhetőleg a beruházások (ezek munkát jelentenek) növekedni fognak.

Az utolsó (kétségbeesett) módja magának az ország valutájának leértékelése. Ez az, ami az EU államoknak (ahol az EU lett adoptálva) nem áll rendelkezésére. Ha olcsóbb a valuta, azon áruk, amiket az ország termel, olcsóbbak lesznek a világpiacon, ergo többet tudnak eladni, növekszik a termelés, a befektetés, a munka  utáni igény. Ez a jó hír. A rossz hír hogy importált dolgok drágábbak lesznek, spórolt pénzed az országon kívül kevesebbet ér. És mindez inflációhoz vezethet.

A valuta értékét normálisan a szabad piac szabja meg. De sok ország manipulálja valutáját. Kínának már régen fel kellett volna értékelnie a Juan-t, de nem…az USA régóta több pénzt nyomtat, így a dollár olcsóbb, következésképpen amerikai áruk olcsóbbak. Svájc az EU-hoz kötötte a frankot, mert az kezdett túl magasra mászni és így a svájci gyártmányokat fojtotta. A Hong Kong dollár az US $-hoz van kötve. Sorolhatnám.

A kormányzás a fent leírtak egyensúlyozása úgy hogy az ország remélhetőleg gyarapodik, fejlődik. A politikus szakma legközelebb a közgazdasághoz állna, legtöbbjük azonban jogász…ez kell, hogy mondjon valamit. Állandóan magyaráznak, védekeznek….

Kissé hasonló a családi háztartáshoz, de ott nincsen választás. (Válás az van).

Vicc nélkül, én úgy látom, hogy a fő tényező és hajtó erő az az újra választás. Ez szerintem a demokráciák sebezhető pontja. Mármint hogy a rövidtávot veszik figyelembe nem azt, ami hosszú távon lenne jó egy országnak.

Láthatod, mennyire egyszerűbb lenne diktátorként kormányozni.  Vagy úgy ahogy azt Kínában csinálják. Ott nem aggódnak az újra választástól. Nem azt mondom, hogy Kínában diktátorok uralkodnak. Kínát úgy vezetik, mint egy nagyvállalatot. De a polgárok szabadsága korlátozva van.

A kínaitól merőben eltérő, régi és sikeres demokrácia a svájci ahol minden fontos változás, új törvény referendummal lesz megválasztva. Ilyen módon senki sem vádolhatja a kormányt. Ami ott történik azt a nép akarta. Punktum. Svájcban sikeresen működik, de kevesen adoptálták. Bizonyos konzervatizmus a következménye. Svájc például az utolsók között kullogott a nők szavazási jogának bevezetésében. A kisebbségek érdeke esetleg nincsen orvosolva.

A legtöbb ország ahol demokrácia van két véglet között foglal el helyet. Attól függően, hogy mi az, amit az ottani nép szeret. Az egyik véglet szerintem a skandináv rendszer. Itt aránylag magas az adó, az állami juttatások jelentősek, teljes az egészségi biztosítás, majdnem ingyenes felsőoktatás, és számottevő más juttatások is léteznek. A közösségi érdek a fontos. Aránylag nagy kormány apparátus működik, mert ez kell az állami gépezet jó működéséhez.

A másik véglet az amerikai (nem beszélve a svájci különcségről, amit már érintettem). Itt az egyéni teljesítmény az, amit legfőképpen becsülnek. A “self made man”. Ne mondja nekünk a kormány, hogy mit csináljunk, mi tudjuk azt legjobban! Ha a polgárok nem akarják, hogy a motorosok sisakot viseljenek egyes megyékben, hát nem fognak. Ne legyen kötelező az egészség-ügyi biztosítás, majd (mondják) én fogom magamat biztosítani!

A baj az, hogy amikor bajba kerülnek, avagy pénz nélkül megöregszenek, mégis egyedül az állam tartja el őket...éspedig egy minimum nívón, ami persze nem tetszik nekik.

Na, tessék! Előre! Alakítsd/válaszd pártodat, fogalmazd programodat és kampányolj!  Ez lenne a dolgok könnyebb része. Na de kormányozni??? Minden az… csak nem könnyű.