elso

ujrakezdek

ujrakezdek

Keressünk egy helyet. Megkönnyebbülni.

2017. augusztus 13. - littke

Egy kollegám, Indiából származott. Ott nőtt fel, vidéken, mint parasztgyerek. Egyszer egy beszélgetésünk alkalmával említette, hogy a kis faluban ahol ő felnőtt, nem volt WC. Se a házakban, se közösségi. Hát akkor mit csináltatok, kérdeztem? A férfiak a baloldali mezőre jártak, a nők a jobboldalira - jött a válasza.

Mindennapos jelenség Indiában. A megkönnyebbülni menő, kezében a hagyományos víztartály, amivel kezét fogja öblíteni:

sanitation-india-waste.adapt.1190.1

Messzire került onnan. Az Indiai kormány támogatásával, (a parasztok földjének elaprózódását elkerülendő), jó iskolai eredményei jutalmaként ingyen középiskolába járt, majd egy műszaki egyetemre küldték. Elektromos mérnökké képezték. Később kivándorolt Kanadába.

Ha ebben a szokásban igen, sok más dologban nem változott. Egyetlen leányát feleségével ők akarták egy általuk kiválasztott indiai fiúhoz adni. Gyűjtöttek egy nagy menyegzőre és a hozományra, ami Indiában fontos. De hiába. A leány, aki orvosnak tanult ki mindebből semmit nem akart, saját maga akarta párját választani….de ez egy másik történet.

A falusiakat jobb szokásra rábeszélni próbáló önkéntes:

sanitation-india-group-field.adapt.1900.1

A fenti „Mauthnerbe” ürítés gyakorlata, jutott eszembe, amikor a legutóbbi National Geographic terjedelmes és alapos cikkét olvastam eme káros és a harmadik világban nagyon is elterjedt ősi szokásról. http://www.nationalgeographic.com/magazine/2017/08/toilet-defecate-outdoors-stunting-sanitation/

A cikk szerint több mint egy milliárd ember, a fele ezeknek Indiában él, a szabadban intézi ilyes dolgait, minden áldott nap. Az eredmény, milliós halál és életre szóló egészségügyi csapások az ebből eredő betegségek/járványok következményként. Ez a jelenség több áldozatot követel, mint a malária, kanyaró és AIDS, együtt.

Egy bádogváros latrínája, koszos, nem népszerű:

sanitation-india-women.adapt.1900.1

A probléma nemcsak az, hogy nincsenek budik – ha vannak is, az emberek nem hajlandók oda menni. A szabadban szarás szokása olyan régi, mint az emberiség. Egész addig, amíg nem éltünk sűrűn, ez nem jelentett semmi problémát. De ahogyan falvakba és városokba gyülekezetünk, lassan rájöttünk, hogy a higiéniát az egészséggel párosítsuk, és legfontosabban hogy az ürüléket ne érintsük.

De egyes helyeken, főképpen Indiában látszólag semmi sem változott, legalább is a szegények között. A jelen miniszterelnök, Narendra Módi, így kampányol: „A WC-k a templomoknál is fontosabbak.” Módi több mint 100 millió új latrinát akar építtetni 2019-re. De az új latrinák nem jelentik azt, hogy a lakosság azokat használni fogja.

A sikerhez Vietnamba kell elmenni, egy tiszta közösségi WC:

sanitation-vietnam-indoor-plumbing.adapt.1190.1

Csak tegyél egy sétát Indiában a vonat vágányok, buszmegállók, vagy vidéki utak mellett, hogy értékeljed a problémát. A nagyvárosok bádog negyedeiben, ugyan olykor vannak közösségi WC-k, ezek nagyon elhanyagoltak, jórészt azért mert a tisztítást a népesség, (még a saját házukban is nemhogy itt), rangon alulinak tartják. Ez az érinthetetlen kaszt munkája lenne, de ezek nincsenek elegen, másrészt mai világban új jogokat nyertek és sokjuk többé nem hajlandó a megvetett munkát elvégezni. Az, hogy sok helyen nincsen folyóvíz és csatornázás nem segít a helyzeten.

A vidéki szokások miatt Indiában nem lesz könnyű ezt a hagyományt megszüntetni. Miért?  Amennyire a mi nyugati fülünknek furcsán hangzik, az ottani fiataloknak, főleg a nőknek, az aktus egy kedvelt szabad idő, amit az otthoni munkától és férjeiktől távol, egymás között tölthetnek.

A szabadban fekálás gyakorisága a világon, a sötéten mutatott területek a problémák:

ngm-sanitation-map1020 ai2html-Artboard 1 (1)

Az Egyesült Nemzetek 2030-ra tűzte ki a szabadban ürítés teljes megszüntetését. Indián kívül a probléma főképpen Afrikában jelentkezik (pl. Nigéria, Etiópia), de egyes Karib tengeri országokban, pl. Haitiben is, el van terjedve. Vannak sikeres országok, Vietnam egy példa, ahol a kormány erőfeszítése eredményeként, ez a szokás már megszűnt.

 

 

 

                                                                                             

A bejegyzés trackback címe:

https://fressstart.blog.hu/api/trackback/id/tr8712742400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drizari 2017.08.13. 08:54:59

Ma senki nem gondolná, vagy csak nagyon kevesek, hogy Magyarországon faluhelyeken az 1950-60-as években is használták "torlódás" esetén a ház mögötti kukoricást, ha a szükség úgy hozta. Mindenhol pottyantós illemhelyet használtak, amit időközönként maguk ürítettek, és a tartalmat a termőföldön terítették szét. Ennek hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint egyes 19. századi német történészek szerint Róma vesztét éppen az okozta, hogy a latinok ürüléküket a folyóba vagy a kanálisokba szórták. A földek ugyanis így elvesztették termőképességüket.

Azt sem gondolnánk, hogy az első szobai bútor "vécét" gróf Széchenyi István hozta Magyarországra 1840-ben. Ez így nézett ki:

www.szechenyiforum.hu/leadkepek/500lead6332.jpg

És azt sem gondolnánk, hogy Magyarországon az árnyékszék (pottyantós budi) késői elterjedését bizonyítja az is, hogy a budi, rötyi, klotyó, árnyékszék szavak csupán 19. századiak. Az előkelő "székelés" szó már ülő alkalmatosságot sejtet, míg a "szarni" szavunk ősi finnugor örökség.

Érdekesség: hogy egyes magyarországi 15-16. századi várak esetében lehetett találni a váron belül egy külön épített fa fülkét, ami tulajdonképpen kívül esett a várfalon, ahol a vár elsősorban hölgy uralkodója végezte a dolgát, és ami salakanyag sok esetben a várfalon fejezte be zuhanását. A köznép ebből láthatta, hogy úrnőjük milyen egészségnek örvend.

littke 2017.08.13. 13:56:59

@Drizari:
Mint mindig, nagyszerű hozzászóllás. Köszönöm.

CsipkeRózsa 2017.08.13. 15:53:37

Mennyire más egy szabadidő eltöltése itt és ott!

Nagyon fontos téma, erre kellene áldoznia az Egészségügyi Világszervezetnek, vagy hasonló szervezeteknek.

littke 2017.08.13. 16:55:57

@KapitányG:
Köszi az érdekes linkekért.

pietnik 2017.08.15. 11:19:35

Ez a kérdés nagyon sok oldali vizsgálatot igényel!Nem csak a higiéniai,hanem a természetes körforgás kérdését is,ami talán fontosabb,mint az egészségügyi vonzata,bár a kérdés megoldása mindkét problémát megoldaná!
Ha olvastátok,ha nem,mindegy,de létezik egy kutatócsoport,köztük neves orvosok,biológusok,stb,akik állítása szerint manapság a termőterületek vészes ásványi anyag hiányban szenvednek,és a visszapótlásukról az emberiség elfelejtett gondoskodni,aminek következtében mára az emberiség nagy része vészes ásványi anyag,és vitaminhiányban szenved!
Ennek következtében hatalmasan megnövekedett az emberiség körében a szív,érrendszeri ,izületi,emésztőszervi megbetegedések száma,illetve hiába a szív-érrendszeri ,valamint rákkutatásokba ölt rengeteg pénz,ellenére ezekben a betegségekben szenvedők,és meghaltak száma évről-évre növekszik!!Most ne beszéljük az egészségügy,és a gyógyszergyártói anomáliákról,trükkközésekről,bár azok is jelentősen befolyásolják a fentieket!
Közel ötven esztendeje folyamatosan csökken a talajerő utánpótlása,,mellette pedig a mezőgazdasági termények intenzív,vízkulturás termesztése,miközben csak mindössze hat ásványi anyagot póolnak vissza a talajba,vagy a vízkultúrákba!Gondolom ,mindenki evett már télen paradicsomot(én már nem eszek "akkor"),és nyáron is,és a kettő összehasonlítása magáért beszél!
Ma már ritkán találni faluhelyen is trágyadombokat,és fekália-érlelő trágyadombokat már nem láttam lassan negyven éve!!
Pedig,ha az emberi,és állati szervezetből kiürülnek az ásványi,és vitaminanyagok,akkor azok valami úton-módon a vizelettel,széklettel távoznak!
Ami manapság már nem kerül összegyűjtésre,tehát a talajba sem kerül vissza!!
Az indiai,de a valamikori európai sz ....i műveletek nem alkalmasak a talaj javítására ,és a modern,vízöblítéses WC tartalma sem alkalmas arra,a benne lévő vegyszerek,és gyógyszermaradványok miatt!(különösen a fogamzásgátlók maradványai rontják a természetet!!!)!Az állattenyésztés pedig jószerint megszűnt Mo.-n(és máshol is!)a keletkező "végterméket" pedig a
"gyártók" nem szakszerűen,hulladékként kezelik!
A minap láttam a tv-ben,hogy a falusiak felháborodtak azon ,hogy egy sertéstenyésztő a folyékony ürüléket a szántóföldekre juttatta ki,és a bűz bántotta a falusiak orrát!
Na itt a kutya elásva!A sertéstenyésztő nem tudja kezelni a trágyát,a falusi pedig elfelejtette,hogy arra szükség van!
Persze,nem úgy,mint a gúnyos nóta mondja,hogy:
"Gyere velem akáclombos falumba!
Ígérem,hogy térdig jársz a szaromba!
Mert faluhelyen nincs árnyékszék
Összevissza szarik a nép a bokorba!!"

littke 2017.08.15. 14:15:49

@pietnik:
Igen van abban igazság amiről írsz. Delehet a higiéniát betartani és a földre juttatni azt ami oda való más módon is.

pietnik 2017.08.15. 14:28:49

Pontosan a "begyűjtés" módjáról írtam!
A modern technika nélkülözi a begyűjtés módját,hiszen a háztartásokban sok vegyszer megy a klotyókba,ahol pedig pottyantós reterátok vannak,ott ma már nincsen mezőgazdaság!Az indiai módszer csak arra jó,hogy valóban higiéniai problémát okozzon,bárhol is alkalmazzák!
Sajnos ezt a kérdést elkenik,mint a sz..-t!

pettra01 2017.08.16. 01:33:17

Nem is olyan régen, néhány éve volt nagy hírverés egy magyar faluról, ahol kitört a járvány, talán májgyulladás, és akkor indítottak programot, az ottani önkormányzat adott deszkát, hogy legalább budit csináljanak minden házhoz. Mikor egyszer lent jártunk Vajdaságban rokonoknál, még a nyolcvanas években, a nagy fiam olyan két-három éves volt, és ott látott először falusi wc-t. Valósággal elbűvölte a látvány, sose felejtem el, rákönyökölt az ülőkére és nagy átéléssel tanulmányozta, egy frászban voltam, nehogy egy pillanatra is szem elől tévesszem, mert még képes és beleesik :)

littke 2017.08.16. 04:43:57

@pettra01: -
Hello. Én is emlékszem ezekre a falusi budikra amikkel ritka vidéki látogatásaink esetében találkoztam/használtam. Egypár rendesen volt karbantartva, naponta mésszel leöntve, de sokjuk, főleg nyáron, a legyek kedvenc találkozóhelye volt.

pietnik 2017.08.16. 11:52:20

A bratyóm alatt betört az ülőke korhadt fája,ő meg kétségbeesetten kapaszkodott a megmaradt darabjaiba,és kétségbeesetten kiabált,hogy húzzam ki!
Először nem értettem,hogy honnan,meg mit kiabált.Aztán rájöttem,hogy honnan jön a kétségbeesett hang,de kinyitva a budi ajtaját olyan röhögés fogott el,hogy nem tudtam segíteni neki!
Aztán valahogy kievickélt onnan,és mérgében engem kezdett kergetni a fél falun át!
süti beállítások módosítása