Baltimore nincsen messze az USA fővárosától, Washington DC-től. 60 km, kb. Bp.- Székesfehérvár lehet a távolság.
Az 1729-ben alapított város szűkebb értelemben 600 ezer lakossal rendelkezik, de nagy Baltimore 2 és fél millióval. Az Atlanti Óceán partján fekszik, Maryland állam legnagyobb városa, ugyan nem az állam fővárosa, az a kis Annapolis.
Baltiome sokat tud felmutatni a turistáknak. Gyönyörű a régi belváros, szép a kikötő, gazdag régi kisvárosok vannak közelében, ezek sokja ma Baltimore-hoz tartozik. Add ehhez a nagyszerű helybéli konyhát, a híres egyetemet, (Johns Hopkins), gazdag múzeumokat, (pl. Baltimore Museum of Art) és a híres sport csapatokat (amerikai foci, baseball, hoki, kosárlabda), így nem csoda hogy ez a város megérdemelten célpontja nem egy szakmai konferenciának és nagyszámú látogatónak.
Baltimore, Charles St, Washington emlékmű, Mount Vernon:
Én is így kerültem ide először, cégünk elküldött az amerikai épületgépészek évi gyülekezetére. Ezek három napos események. Reggel és esténként van bőven idő a várost felfedezni. Hotelom a főutcához közel volt. A főutcának én a Charles Street-t nevezem (Károly utca), ami a kikötő és a Konvenció központtól, kissé lejtősen megy észak irányába, sokáig, messzire. A régi utca, és a mellékutcák kellemesen sétálhatóak, éttermekkel, jobb boltokkal vannak megspékelve. Ha szerencsés vagy eltévedsz a közeli Mount Vernon Piacra. Ez Baltimore Nagycsarnoka és nem kisebb látnivaló.
Baltimore, Városháza:
Egy novemberben jártam itt először, a Thanksgiving (Hálaadás) ünnepe előtt. A piacra reggel kilenckor tévedtem be, egy hétköznap. Sosem felejtem el, előttem egy targoncán, vagy 12 frissen ropogósra sült pulykát vittek, gondolom az egyik árushoz…lábaim legyengültek, eme lukulluszi látványra. A piacon mellesleg nagyszerű hal árusok és olcsó étkezdék találhatók. Baltimore és környékének specialitása a tengeri rák fasírozott és a kemencében sült fűszerezett rákok.
Baltimore, lakóházak, egy jó negyedben:
Egy későbbi utamra a nejem is csatlakozott. Míg én napközben a szakelőadásokat hallgattam, ő a szomszédságot fedezte fel. A hétvégére is itt maradtunk, saját költségünkre. Volt egy bérelt kocsink, de hajóval mentünk az egyik közeli kisvárosba, amit Canton-nak hívnak. Valamikor egy munkásnegyed volt, a közeli konzerv és sörgyárak munkásainak otthona, mára tehetősebb emberek lakhelye, de jócskán találhatóak bohém fiatalok és művészek is. Az utcácskákon öröm kóborolni, nem lehet eltévedni.
Baltimore, vízpart, Congress Center:
Az utolsó napra az volt a terv hogy elmegyünk, megnézzük a múzeumot, (Baltimore Múzeum of Art) majd azután a bérelt kocsinkkal kihajtunk a repülőtérre, leadjuk a kocsit és hazarepülünk. Volt idő bőven. A Múzeum nagyon szép. Északabbra van, de nem messze a Charles fő utcától, egy jó negyedben, közel az egyetemhez. Mint kis okos, gondoltam ahelyett, hogy a városba visszamegyünk, ahol mindent ismertem, továbbmegyünk kifele, ahol majd találkozunk az autósztrádával és azon kihajtunk a reptérre, ami Washington irányába volt.
Maryland, kemencében sült rákok:
Igen, ám de egy nagy multi elágazásnál egy (tényleg) rossz útra fordultam, és hamarosan eltévedtem… Egy nagyon nem jó negyed kellős közepében találtuk magunkat. Ingyenes turista térképemen ez persze fel sem volt tüntetve. Még a GPS előtti időkről beszélünk. Feleségem csak rám nézett, kerüljünk innen ki, de gyorsan, volt a mondatlan utasítás lesújtó pillantásában. Igen ám, de hogyan? Akkor nem tudtam, egy olyan negyedbe kerültünk, ami a belvárostól egy meredek völggyel volt elválasztva. Csupán egypár utca folytatódott hidakban, amik azt átszelték. Ugyan a belváros felhőkarcolóit látni lehetett, minden utca abban az irányban (hacsak nem a kevés hídban folytatódón hajtottál) a völgynél véget ért.
Baltimore, rossz negyed:
Az utcákon alig voltak, józan ember még kevésbé, a helyzet nagyon nem jól nézett ki. Itt-ott magas póznákra, televíziós kamerákat szereltek fel gondolom a bűnözést távolról figyelendő, mert erre rendőrök sem jártak. Néha láttam egypár járókelőt, akiket gondoltam megkérdezhetek, de vagy nem válaszoltak, vagy válaszukat, erős helyi kiejtésük miatt, nem értettem…vagy nem tudtak segíteni. Reménytelennek tűnt, pedig egy benzinkutat is találtam, de ott se segítettek. Végül is vagy a hatodik kísérletre és vagy kb. óra múlva, valaki elmagyarázta, hogy meddig hajtsak milyen irányba, amíg balra fordulván egy „hidas” útra érhetünk és így kievickélődtünk.
Nagy kő esett le a szívünkről.
PS
1 / Ez a videó (10 perces) egy hasonló negyedet mutat Baltimore-ban, ahova mi be és eltévedtünk.
https://www.youtube.com/watch?v=RqruvUIion4
2/ Ez meg, (3 perces) kicsit vidámabb, megmutatja. hogyan kell ezeket a rákokat enni. Mert előszörre fogalmad sincs róla.
