Egy hete érkeztünk haza Chiléből. A nyárból. A repülőgép, egy Air Canada Boeing 777, képes volt vagy 450 embert bekeblezni. Direkt északi irányba repült. A nyári időszámítás miatt Chile 2 órával az itteni (Toronto/New York) előtt van, szóval ugyan sokat repülsz, alig van idő eltolódás.
Az ottani nyárból 10 és fél óra alatt Torontóba, a kemény kanadai télbe pottyantunk vissza. Itt Kanadában dúl a tél. Ott nyár van. Érik a cseresznye, karácsonykor kezdődött a nyári iskola szünet. Zenélnek a tücskök, a kutyák és jómagad keresik az árnyékot. Kívánod, hogy rövid gatyát is pakoltál volna. Még jó, hogy vittem fürdőnadrágot. Kellett vennünk napolajat.
Santiago, Látkép:
Santiago Kairónak megfelelő távolságra van délre az egyenlítőtől, de nyáron nem olyan meleg, mint az. Nyugatra a Csendes Óceán közelsége 100 km (a hideg Humboldt áramlat dominál ott), és keletre az Andes hegyvonulat az időjárást mérsékelik. Szóval, a nap ereje nagyon erős, de a hőmérséklet kellemes, a páratartalom alacsony. Az árnyékban még sokszor fázol is, a napon, ha nem vigyázol, leégsz. Télen mondják, nincsen se fagy se hó, de síelni tudsz a nem messzi hegyekben az Andes hegyvonulathoz közel. A 6000 méter magas hegyeket jól látni a városból.
Chiléről akarok beszámolni ahol két hetet töltöttünk. Talán több posztba is fog telni. December 26.- án érkeztünk San Francisco-ból, egy Panamai járattal. San Franciscóban idősebb fiamat látogattuk meg, karácsony alkalmával.
Santiago belváros, Plaza de Armas:
Chile Magyarországhoz hasonló jólét szempontjából. A GDP/kapita kissé MO alatt van. Dél Amerika egyik legbiztonságosabb és legfejlettebb országa, főleg mezőgazdaságból él. A gyümölcs/zöldség exportja, és főleg a boripar szolgálja a jövedelmet. A turizmus, ellentétben MO-al még nem jelentős. Az iskolázottság aránylag magas, de az állami iskolák nívója nem jó. Tanulság erre az, hogy nagyon kevesen beszélnek angolul, hasonlóan MO-hoz. Pedig a jó álláshoz az angolul tudás muszáj, és az állami iskolák ezt megtanítani látszólag képtelenek. Ismerős?
A fővárosba érkeztünk, ahol négy napot töltöttünk mielőtt egy 10 napos túrára mentünk Santiago közelében, sohasem messzebb attól, mint 200 km. Mert Chile egy hosszú ország, nagyok a távolságok. Mindent látni sok utazást jelent, ami 2 hétbe nemigen fér bele, hogy a híres Húsvéti Szigeteket, ami Chiléhez tartozik, meg se említsem.
Belváros szórakoztatók:
Santiagóban vagy 6 millió ember él, Chile lakosságának egyharmada. A város semmi különös, ugyan vannak szép kertes negyedek. Mi is egy ilyenben laktunk, neve Providencia volt, egy kis butik hotelben. Az árnyas kis utcákon az éttermek és kocsmák jómódú emberekkel voltak tele, hosszan az éjszakába ültek, boroztak vagy fagylaltoztak, haza menni, TV-t nézni vagy főzni nemigen akarództak.
Santiago, 600 méter magasan fekszik és hegyekkel van körülvéve. Mint város közelébe se jön annak a kettőnek, amit mi már régebben meglátogattunk Dél Amerikában, (Buenos Aires és Rio de Janeiro).
A belváros zűrös, kissé piszkos és tele szórakoztatókkal, tarhálókkal. A járdákon árusok egymás hegyén, hátán. Az az érzésed, hogy az illető a saját ruháit árulja, ki tudja, ki veszi ezeket? Nagyszámú citromsárga alsóneműt is árultak, nem tudtuk mire vélni miért? Később kiderült, hogy ezek viselése szerencsét hoz az Új Évre, dél amerikai hiedelem szerint.
Első nap délutánra (előzőleg az interneten) lefoglaltam egy privát idegenvezetőt. Ő kocsijával bemutatta a várost. Hotelunktól nem messze volt egy nevezetes új irodaház, ami 3 éve készült el. (https://en.wikipedia.org/wiki/Gran_Torre_Santiago).
A Gran Torre:
A Gran Torre, Dél Amerika legmagasabb épülete. 68 emeletes. Ugyan a legfelső kilátó emelet nyitva van, úgyszintén a mellette levő több emeletes vásárló centrum, amolyan itteni Mamut, maguk az irodák üresek, mondta a vezetőnk. Kérdeztem miért? „Nincs az épülettel semmi baj – mondta - volt azóta nem egy földrengés… de a bürokrácia…valami engedély sok időbe telik…” - és legyintett. Számomra, Észak Amerikából jőve az ilyesmi érthetetlen. Az hogy az épület nincsen kiadva milliós károkat jelent a beruházóknak, ilyen késés ok nélkül, nálunk lehetetlen lenne. De itt… nem számít, nem a mi pénzünk!
Santiagót egy kis folyó szeli át, a nem messzi hegyekből jön. Gyorsfolyású sáros hegyi folyó, ahol a víz mennyisége hirtelen többszörösre növekedhet, így a folyó mély mederben van, hogy ki ne áradjon. Közelünkben a folyó mellet volt egy sétány. Lombos fák, ölelkező szerelmes párok, itt ott hajléktalanok kutyáikkal.
Hotelunk kertje:
A folyón túl volt a Bella Vista nevű negyed, megint csak jómódú, de kisebb családi kertes házakkal, amolyan Pasarét szerű hangulat. Ha itt sétálsz egy idő múlva elérsz Chile nevezetes költőjének otthonához, Pablo Neruda házához, ami ma egy múzeum. A Nobel díjas költő, Chile irodalmi büszkesége. Ahol megfordult, ahol élt, manapság múzeum van, elismerése, megérdemelten, egyedülálló.
A Neruda, született Ricardo Eliécer Neftalí Reyes Basoalto (Julius 12, 1904 – September 23, 1973) nevét a cseh Jan Neruda költőtől kölcsönözte, mert álnéven írt, apjától szenvedélyét titokban tartandó. 10 éves kora óta írt. Korán szocialista, később erősen kommunista költő, Salvador Allende elnök támogatója volt, és annak bukása/halála után, a Pinochet időkben száműzetésben élt. Ha érdekel az élete, menj erre a linkre: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pablo_Neruda.
Pablo Neruda:
Befejezésül idemásolom Neruda egyik költeményének magyar fordítását.
A címe, Himnusz az élethez
Lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
(Somlyó György fordítása)