Kettős állampolgárok, emigránsok, néha kerülnek olyan helyzetbe ahol nehéz ezt elhatározni. Én mint kanadai magyar ritkán kerülök olyan szituációba ahol ez felmerül...de volt már, pl az olympiai evezés és kajak kenuban, kanadaiak és magyarok is nagyon jók és még döntőkben is fej fej mellett versenyeztek.

Esetemben 26 év magyar és 44 év kanadai tartózkodás küzködik és (bevallom) igen sokszor a fenn említett esetben a kanadaiaknak drukkoltam. Már csak azért is mert mindig kevesebb érmet szereznek mint a magyarok, dacára hogy népességünk háromszorosa a magyarnak. Ha nincsen kanadai a versenyben csak magyar, nincsen dilemma, vad magyar szurkolóva leszek, legyen az vizilabda, úszás, akármi.

Na és mi van ha se magyar se kanadai nincsen a versenyben? Én sokszor drukkolok az under-dognak, azaz nem az esélyesnek...már ilyen vagyok, van egy olyan gén bennem ami ezt kihozza. Ugyszintén ki jön bennem a regionalitás, közép európát favorizálom mások ellen: hajrá Dojkovics bravó Wozniaki!

A hosszú évek során más változást is tapasztaltam. Anno elképzelhetetlen lett volna hogy a ruszkiknak drukkoltam volna. Elnyomóink voltak, de manapság az ellenszenv megszünt és sokszor húzok feléjük és álltalában örülök hogy látszólag megtalálták magukat, nemcsak a sportban.