Bőven vannak, akik csalódtak az eddigi demokratikus kísérlet eredményeiben és közülük számosan visszasírják a harminc évvel ezelőtti korszakot. Ez nem csak magyar jelenség, a gazdagabb Németországban is így van...lásd az "osszikat".
Lehetséges hogy nem a demokráciával van a probléma, a vele járó szabadságot mindenki kedveli, hanem a hozzá fűződött elvárásokkal: jobban fogunk élni.... mondták...és lám nem?
Mi történhetett? A demokratikus változással jött az áttérés az igazi kapitalizmusra. Ez azt jelentette, hogy máról holnapra magyar gazdaság a világpiaci verseny mélyvizébe pottyant. Itt úszkálni más, mint a Balcsiban. A kormány és a gyorsan kialakuló új elit nem volt megfelelően felkészülve. Noch dazu a későbbi válságok csak rosszabbítottak a már egyébként is nehéz helyzeten. A következmény az elkerülhetetlen leépítések voltak. Idősebb dolgozók és nem megfelelően iskolázottak különösen érintettek voltak. Munka nélkül, kevés pénzzel a "régi idők" biztonsága bizony érthetően kívánatosnak tűnhet.
Mégis a demokráciát nem sorolnám a jelen áldatlan állapot okai közé. Mi is a demokrácia? Alapvetően az ország polgárai (vagy egy részük, ha önkormányzatról van szó) időnként titkos szavazásban vesznek részt, a szavazatokat megszámolják, akinek (amelyik pártnak) a legtöbb a szavazata az nyer. Mi lehet ennél egyszerűbb/jobb? Nekem semmi más nem jut eszembe.
De tökéletes-e a szisztéma, vannak negatívumok?
1/ Persze a pénz az eredményt befolyásolja, érdekeltségek (lobbik) hirdetéseket tudnak vásárolni úgyszintén a versengő pártoknak más módon adományozni. Ez a támogatás (ha nem is nyílt) befolyást eredményez. Ha mást nem is hát közvetlen meghallgatást fognak kapni a kulcspozícióban levő politikusoktól….módjuk lesz "tanácsot adni"...te meg én, egyszerű szavazók, ilyet nem tudunk produkálni.
2/ Választások előtt a képviselő jelöltek és a pártok hajlamosak olyan ígéreteket tenni, amik a választóknak tetszik, tekintet nélkül hogy ezek az ígéretek reálisan megvalósíthatóak-e vagy sem? Kicsit olyan ez, mint az udvarlás…azt mondod a másiknak, amit az hallani akar…
3/ Ha a nyertes párt többségi győzelemmel nyer (ez választási rendszerek szerint lehet akár 50%-nál is alacsonyabb!), akkor gyakorlatilag képes azt megszavaztatni a parlamentben, amit akar. Az eredmény az, hogy fontos határozatok nem lesznek kellően megvitatva és a kisebbség érdekei nem lesznek figyelembe véve.
4/ Ha meg nincsen többségi győzelem, fontos intézkedéseket sokszor lehetetlen behozni, mert az ellenzék nem járul hozzá, agyonvitatják, időt húznak…meg is tudják a kormányt buktatni… ilyenkor idejekorán újra választani kell …nincsen haladás, megy a pénz fecsérlése. Lásd, ami most megy az USA-ban.
5/ Vannak, országok ahol a lakosság eleve nem bízik a szabad választásokban, csalásra gyanakszanak (sokszor jogosan). Úgyszintén sok helyen nem látják be azt, hogy a demokráciában, a választók egy része elkerülhetetlenül vesztes lesz, még akkor is, ha nem volt csalás, és ez azzal jár (főleg egy többségi kormány megválasztása esetén) hogy a vesztesek a következő választásig (+/- 4 év) olyan intézkedéseket fognak látni, ami éppenséggel nincs a kedvükre. Válaszul az ellenzék tüntetésekbe, bojkottálásba, rágalomhadjáratba és rendbontásba keveredik és az állam működését megbénítja. Ez nem segít az ország gazdasági helyzetén. Kinek árt mindez? A lakosság szegényebb rétegének. Lásd eklatáns példáját most lejátszódni “élőben” Egyiptomban. Kicsit úgy érzem MO is ide tartozik.
6/ A szólásszabadság ajtót nyit addig lappangó gyűlöletek szellőztetésére.
Mi más létezik a demokrácia mellet?
1/ Technokrácia: Én ennek nevezem, ami most Kínában, Vietnamban, stb. megy. Nincs igazi demokratikus választás, a vezetők, mint nagy magán vállatoknál feltételezhetően hozzáértésük (és összeköttetéseik) alapján emelkednek a karrier létráján. Ha nincs is tejhatalmuk a népnek közvetlenül nem felelősek. Fontos határozatokat aránylag kisszámú bennfentesek hozzák. A vezetőknek időnként maguktól félre illik lépni, és le is válthatják őket. Ez a rendszer előnyös abban, hogy képes gyorsan reagálni. Ugyanakkor a néppel való kapcsolata távolibb. Ellentmondás általában csak bizonyos keretek között van megtűrve. Cenzúra, a joggal való visszaélés gyakori.
2/ Diktatúra: Van erre bőven példa, Szaúdi Arábia, Kuba, Észak Korea, számtalan afrikai ország ide tartozik. Jellemzőjük hogy a vezetők sokszor családi alapon “öröklik” az uralkodás jogát. Persze a hatalmat eredetileg sokszor forradalom/puccs, avagy igenis demokratikus alapon szerezték meg, de esze águkban sincs a hatalomról lemondani. Ezek a rendszerek, azok ahol dilettantizmus, avagy olyan irány követése, ami a népességet nem jól szolgálja, szabadon virágozhat. Ellentmondást nem tűrnek. Jogállam csak formájában létezik, gyakorlatban nem.
Gondolom ugyan hosszútávon a demokrácia a leghatásosabb államforma, nem minden ország érett rá. Miért? A demokrácia főképpen gazdagabb társadalmakban működik, ahol megengedhetik maguknak a lassabbfajta igazgatás luxusát. Szegényebb országokban és ott ahol nincs lényeges demokratikus hagyomány, ahol a közelmúltban még diktatórikus, mesterséges és korrupt állapotok uralkodtak, a polgárok nehezen fogják megérteni, hogy a demokrácia nem garancia a jólétre. Ezek, főleg egy gazdasági válság nehézségeivel küszködve, megkérdőjelezik a demokráciát. Az embereket elsősorban a saját jólétük érdekli és nem az államforma.
A jólét nem függ a demokráciától, a jólét jó vezetés és jó gazdálkodás eredménye, ami versenyképességet és azt követően beruházásokat eredményez. Na de ez egy más posztnak lenne a témája.