Bőven vannak akik csalódtak az eddigi demokratikus kísérlet eredményeiben és közülük számosan visszasírják a harminc évvel ezelőtti korszakot. Ez nem csak magyar jelenség, a gazdagabb Németországban is így van... lásd az "osszikat".

Lehetséges hogy nem a demokráciával van a probléma, a vele járó szabadságot mindenki kedveli, hanem a hozza fűződött elvárásokkal: jobban fogunk élni.... mondták...és lám nem?

Mi történhetett? A demokratikus változással jött az áttérés az igazi kapitalizmusra. Ez azt jelentette hogy máról holnapra magyar gazdaság a világpiaci verseny mélyvizébe potyant. Itt uszkálni más mint a Balcsiban. A kormány és a gyorsan kialakuló új elit nem volt megfelelően felkészülve. Noch dazu a későbbi válságok csak  rosszabbítottak a már egyébként is nehéz helyzeten. A következmény az elkerülhetetlen leépítések voltak. Idősebb dolgozók és nem megfelelően iskolázottak különösen érintettek voltak. Munka nélkül, kevés pénzzel a "régi idők" biztonsága bizony érthetően kívánatosnak tűnhet.

Mégis a demokráciát nem sorolnám a jelen áldatlan állapot okai közé. Mi is a demokrácia? Alapvetően az ország polgárai (vagy egy részük ha önkormányzatról van szó) időnként titkos szavazásban vesznek részt, a szavazatokat megszámolják, akinek (amelyik pártnak) a legtöbb a szavazata az nyer. Mi lehet ennél egyszerűbb/jobb? Nekem semmi más nem jut eszembe.

De tökéletes-e a szisztéma, vannak negatívumok?

1/ Persze a pénz az eredményt befolyásolja, érdekeltségek (lobbik) hirdetéseket tudnak vásárolni úgyszintén a versengő pártoknak más módon adományozni. Ez a támogatás (ha nem is nyílt) befolyást eredményez. Ha mást nem is hát közvetlen meghallgatást fognak kapni a kulcs pozícióban levő politikusoktól….módjuk lesz "tanácsot adni"...te meg én, egyszerű szavazók, ilyet nem tudunk produkálni.

2/ Választások előtt a képviselő jelöltek és a pártok hajlamosak olyan ígéreteket tenni amik a választóknak tetszik, tekintet nélkül hogy ezek az ígéretek reálisan megvalósíthatóak-e vagy sem? Kicsit olyan ez mint az udvarlás…azt mondod a másiknak amit az hallani akar…

3/ Ha a nyertes párt többségi győzelemmel nyer (ez választási rendszerek szerint lehet akár 50%-nál is alacsonyabb!) akkor gyakorlatilag képes azt megszavaztatni a parlamentben amit akar. Az eredmény az hogy fontos határozatok nem lesznek kellően megvitatva és a kisebbség érdekei nem lesznek figyelembe véve.

4/ Ha meg nincsen többségi győzelem, fontos intézkedéseket sokszor lehetetlen behozni, mert az ellenzék nem járul hozzá, agyonvitatják, időt húznak…meg is tudják a kormányt buktatni…ilyenkor idejekorán újra választani kell …nincsen haladás, megy a pénz fecsérlése. Lásd ami most megy az USA-ban.

5/ Vannak országok ahol a lakosság eleve nem bizik a szabad választásokban, csalásra gyanakszanak (sokszor jogosan). Úgyszintén sok helyen nem látják be azt hogy a demokráciában, a választók egy része elkerülhetetlenül vesztes lesz, még akkor is ha nem volt csalás, és ez azzal jár (főleg egy többségi kormány megválasztása esetén) hogy a vesztesek a következő választásig (+/- 4 év) olyan intézkedéseket fognak látni ami éppenséggel nincs a kedvükre. Válaszul az ellenzék tüntetésekbe, bojkottálásba, rágalom hadjáratba és rendbontásba keveredik és az állam működését megbénítja. Ez nem segít az ország gazdasági helyzetén. Kinek árt mindez? A lakosság szegényebb rétegének. Lásd eklatáns példáját most lejátszódni “élőben” Egyiptomban. Kicsit úgy érzem MO is ide tartozik.

6/ A szólás szabadság ajtót nyit addig lappangó gyűlöletek szellőztetésére.

Mi más létezik a demokrácia mellet?

1/ Technokrácia: Én ennek nevezem ami most Kínában, Vietnamban, stb. megy. Nincs igazi demokratikus választás, a vezetők, mint nagy magán vállatoknál feltételezhetően hozzáértésük (és összeköttetéseik) alapján emelkednek a karrier létráján. Ha nincs is tejhatalmuk a népnek közvetlenül nem felelősek. Fontos határozatokat aránylag kisszámú bennfentesek hozzák. A vezetőknek időnként maguktól félre illik lépni, és le is válthatják őket. Ez a rendszer előnyös abban hogy képes gyorsan reagálni. Ugyanakkor a néppel való kapcsolata távolibb. Ellentmondás általában csak bizonyos keretek között van megtűrve. Cenzúra, a joggal való visszaélés gyakori.

2/ Diktatúra: Van erre bőven példa, Saudi Arábia, Kuba, Észak Korea, számtalan afrikai ország ide tartozik. Jellemzőjük hogy a vezetők sokszor családi alapon “öröklik” az uralkodás jogát. Persze a hatalmat eredetileg sokszor forradalom/pucs avagy igenis demokratikus alapon szerezték meg, de esze águkban sincs a hatalomról lemondani. Ezek a rendszerek azok ahol dilettantizmus avagy olyan irány követése ami a népességet nem jól szolgálja szabadon virágozhat. Ellentmondást nem tűrnek. Jogállam csak formájában létezik, gyakorlatban nem.

Gondolom ugyan hosszútávon a demokrácia a leghatásosabb államforma, nem minden ország érett rá. Miért? A demokrácia főképpen gazdagabb társadalmakban működik, ahol megengedhetik maguknak a lassabb fajta igazgatás luxusát. Szegényebb országokban és ott ahol nincs lényeges demokratikus hagyomány, ahol a közelmúltban még diktatórikus, mesterséges és korrupt állapotok uralkodtak, a polgárok nehezen fogják megérteni hogy a demokrácia nem garancia a jólétre. Ezek, főleg egy gazdasági válság nehézségeivel küszködve, megkérdőjelezik a demokráciát. Az embereket elsősorban a saját jólétük érdekli és nem az államforma.

A jólét nem függ a demokráciától, a jólét jó vezetés és jó gazdálkodás eredménye ami versenyképességet és azt követően beruházásokat eredményez. Na de ez egy más posztnak lenne a témája.