elso

ujrakezdek

ujrakezdek

Paddington, Sydney, Ausztrália

1970. január 01. - littke

Gyertek velem egy sétára Sydneybe. Elég volt a télből, ugorjunk „down under”. Igen  „le alulra” ahogy itt mondják viccesen Ausztráliára. Elmegyünk egy kellemes szomszédságba, Paddingtonnak hívják.  Amikor kisebbik fiam itt élt és mi látogatóba jöttünk, itt béreltek egy kis sorházat.

Fiamék bérelt háza
Dög fáradt vagy a maraton repülő út után. Furcsa érzés a mínusz 20 fokos kanadai télből ide a nyárba érkezni. Másnap Paddington girbegurba kis utcáin sétálni. Rövid ujjú ingben. Bámulni a virágzó kék jacaranda fákat! Beülni egy járda melletti asztalhoz egy kávéházba. A napernyő alá mert másképpen túl meleg van! Hallgatni az itteni háziasszonyok traccsolását a szomszéd asztalnál. Miközben reméled/várod a rövid presszó kávé fel fog villanyozni mert ahonnan jöttél még az éjszaka közepe sem múlt el.

Tipikus "terrasz" házak Paddingtonban
Ausztrália az új világ, úgyhogy nehezen fogod elhinni hogy a házak itt Paddingtonban 200+ évesek. Nem vicc. Sydney egyik
öregebb részéről beszélünk. Az építőanyag nagy része pedig az a ballaszt volt amit akkoriban az Angliából ide érkező hajók ezrei hoztak a gyomrukban, a stabilitás miatt. Mert ide többségükben üresen jöttek, innen vitték a dolgokat a birodalom központjába, vissza Angliába.

Egy kávézó
A ballaszt vas volt és kövek. Itt Paddingtonban látod ezek jeleit a házakon. A sok kovácsolt vas korlátot a be hozott vasból csinálták, a köveket a házak építésénél használták. Paddington vagy 30 éve nagyon divatos lett. Sikk lett öreg házakat felújítani. Egy kis renovált sorház manapság másfél millió (amerikai) dollárba is kerül.

Paddintgton utca kép
A környék fő utcája Oxford St, ahol bárok, butikok és hentesek keverednek divatos kávézókkal. De a mellékutcákon is vannak érdekes üzletek és műtermek. Nincsen Mac Donald, az érzésed hogy Provence-ban vagy nem egy kő hajításra Sydney belvárosától. A fiatalok, a művészlelkűek laknak itt. Gyalog a belváros 40 perc séta, busszal 10 perc. Fiam biciklivel járt dolgozni.

Virágzó jacaranda fa
A terep dimbes-dombos, az utcák majd hogy szűkebbek  mint a Várban, vagy Pécsett a Tettyén. És sosincs tél …..

 

Itt egy videó Paddingtonról


 

A szociális juttatások szabályainak kemény felülvizsgálata a munkát kereső európaiak özönvízszerű migrációja miatt

Erre a cikkre egy vasárnapi New York Timesban bukkantam rá. Szerzője Stephen Castle, Londonból:

Amikor a lengyel emigráns Justyna Mikler 10 év előtt Angliába érkezett, keményen küzdött, hogy állást találjon, angolul tanult és, mint mondja, sosem gondolt arra, hogy juttatásért folyamodjon. Ma már egy takarító cég igazgatója, és úgy véli, az általa alkalmazott több mint 50 lengyel harmada fordult valami juttatásért az angol államhoz.

-A rendszer ezt olyan könnyűvé teszi – hogy az tiszta őrület - mondta levese mellett egy késői ebédnél a Lengyel Házban, Nyugat Londonban.

Mivel Lengyelország egyike a Európai Unió 28 tagállamának, a lengyel állampolgárok az Egyesült Királyságban majdnem ugyanolyan juttatási jogokkal rendelkeznek mint maguk a britek, köszönhetően annak az EU-s elgondolásnak, hogy mobil munkaerő segíti az európai integrációt, illetve serkenteni a piacot. Csakhogy ez az elképzelés a jelek szerint inkább megosztja az európaiakat.


Jelenleg a kormányok szűkös költségvetése a juttatások megnyirbálásához vezetett, és Európa rosszízű vitája a bevándorlásról összefonódik az ugyancsak kényes juttatási programok költségeivel, különösen miután a románok és bolgárok is teljes elérhetőséget nyertek az európai munkaerő piachoz.

Bár nyugat-európai viszonylatban nem túl bőkezűek az angolok, a juttatások mégis magasabbak lehetnek, mint azoké az egykori kommunista országokéi, amelyek ma az EU hoz tartoznak. Ugyanakkor hozzáférhetőségük aránylag könnyű. Méghozzá nem csupán azoknak, akik dolgoznak, hanem a munkanélkülieknek is. Ráadásul néhány más európai ország gyakorlatától eltérően általában nem függenek a kérvényező múltbeli hozzájárulásától.

- Ez különösen Angliában mérgezi a légkört - mondta Mats Persson, a londoni Nyílt Európa kutató központ igazgatója. - Az emberek bevándorlás miatti félelmei összeadódnak az Európai Unióval, a jóléti juttatásokkal és az egész rendszert irányító politikusokkal szembeni bizalmatlanságukkal.


A politikai méreg terjed. Amikor David Cameron miniszterelnök az elmúlt évben olyan változásokat javasolt, amelyeknek az lenne az eredménye, hogy egyes bevándorlók nehezebben kaphassanak juttatásokat, Andor László, az EU Munka, Jólét és Egyenlőségi biztosa megjegyezte, Angliát emiatt vélhetően „az unió legrosszindulatúbb országának fogják elkönyvelni”.

A legutóbbi célzások a juttatások további visszavágására jeges választ váltott ki a lengyel külügyminisztertől, Radoslaw Sikorskitól, aki mellesleg Cameronhoz hasonlóan Oxfordba járt, sőt mindketten a Bullingdon elit klub tagjai voltak.

- Ha Anglia megkapja adófizetőinket, nem ildomos azok juttatásait fizetni? - írta Sikorski Twitter bejegyzésében most Januárban.

Minden esetre azok a rendelkezések, amelyek szabad mozgást engednek meg az Európai Unión belül és egyenlő jogot biztosítanak, évek óta először most újra megkérdőjeleződtek.

A vita Angliában különösen heves, mert a kormány számára 2004-ben született tanulmány, amit a nyolc volt kommunista ország belépésének következményéről készítettek, jelentősen alábecsülte a bevándorlást, és csupán évi 5-13 ezer bevándorlót jósolt 2010-ig. De csak két másik ország, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerő piacát, következésképpen az angliai bevándorlók száma megugrott. A 2011-es népszámlálás 521 ezer lengyel származású angliai lakosról beszél, túlnyomó többségük 2004 után érkezett.

A legtöbb közgazdász szerint a motivált és főként fiatal bevándorlók beáramlása jót tett az angol gazdaságnak. Számos tanulmány kimutatta, hogy az ilyen összetételű bevándorlók többet fizetnek adóban és más hozzájárulásokban, mint amennyi juttatásban részesülnek.

De angliai nagy számuk miatt nem meglepő, hogy Európa jóléti struktúrája recseg ropog.

A legparázslóbb vita a szülőknek járó juttatás körül forog, amit kérvényezni lehet akkor is, ha a gyerekek egy más európai országban élnek. Angliában a gyermek utáni juttatás kb 33.40 dollár hetente az első gyerek után, és 22 dollár az ezt követőek után. Az angol számok azt mutatják, hogy 2012 decemberében 24,082 szülő kapta ezt a járulékot 40,171 gyermek után, akik máshol éltek, beleértve 25,659 gyereket Lengyelországban.


Cameron csökkenteni vagy megszüntetni akarja ezeket a juttatásokat, amennyiben a gyerekek máshol élnek, és azt is tanácsolta, hogy amennyiben az átlag kereset az anyaországban messze az európai átlag alá esik, akkor korlátozzák a Nagy Britanniába történő emigrálás jogát.

Néhány más európai ország gyermek utáni juttatása is hasonló, és ezek osztják az angolok aggodalmait, illetve egyetértenek a „juttatás turizmussal” kapcsolatban, hogy sokan ezekért a juttatásokért mennek külföldre. Anglia bejelentése szerint többek között a németekkel, az osztrákokkal, a hollandokkal közösen dolgoznak azon, hogyan lehetne ezen változtatni.

De a briteknek még azért is aggódniuk kell, ahogyan a juttatási rendszerük többi része működik. A második világháború után kialakított szisztémát az adófizetők finanszírozzák, és arra épült, hogy akiknek juttatásra van szüksége, az azt attól függetlenül kapja, hogy mennyit fizetett be hozzájárulásként. Alkotója William Beveridge meg akarta szüntetni a szegénységet, és a briteket „a bölcsőtől a sírig” megvédeni, de még nem láthatta Európa változó népességét és a mobilis munkaerőt.

Más európai államok juttatásaikat az alkalmazottak/munkaadók hozzájárulásai alapján szabják meg, így kevésbé bőkezűek az újonnan érkezett munkásokkal. Egy kimutatás szerint azok, akik munkájukat elvesztik Francia országban, Dániában vagy Németországban nettó fizetésük 40-90%-át várhatják egy ideig. Angliában a munkanélküli max. 117.70 dollárt kap hetente hat hónapig, tekintet nélkül arra, hogy mennyit fizetett be a rendszerbe.

Emi néniről

Nagynéném, Emi néni karakán perszóna volt. A Báthory családban három leány volt és ő volt a legidősebb. Anyám, Kata, a középső és a Magdi néni volt a legfiatalabb. De ő élt a legtovább. Én nagyon szerettem.


Emi néni szokás szerint korán ment férjhez.  A férje orvos volt. Aránylag gyorsan két leány és egy fiú született. A férje nemsokkal ezután egy betegségben meghalt. Én nem is láttam. Így egész fiatalon özvegy lett. Nagyapám, akinek jól menő építkezési vállalata volt, magához vette őket. Emi néni sosem tanult meg főzni, még talán érettségije sem volt, úgyhogy nem igen tudom mit csinált ezekben az időkben. Halottam nagyapám irodájában tüsténkedett és gondolom három gyermekét nevelte.

Ködös út, Mátraszentimre
Amikortól én emlékszem, mondjuk 1946-tól, a háború végétől, már sokan laktunk nagyapám házában, mert ezek nehéz idők voltak.  Lassan az irodája is felszámolodott, és ő nemsokára meghalt.

Emi néni leányai ekkoriban huszonévesek lehettek és fiúk után loholtak, fia meg sikertelenül apja foglakozását próbálta követni. De az orvosira csak nem vették fel. A származása nem volt a kornak megfelelő. Végül is tanárképzőre ment. Még később belépett a pártba. A család erről nem beszélt. De távozásom után nemsokkal pályája felívelt. Elismert szakértő lett a pedagógiában, sokat utazott. Emi néni büszke volt rá. http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Zolt%C3%A1n_(pedag%C3%B3gus)


Visszatérve, Emi néni az én gyerek koromban hogy anyámat idézzem „seftelt”. Mit értek ezalatt? Fonalat szerzett, sokszor IKKÁ-soktól, avagy azoktól akiknek nyugatról ezt csomagban küldték.  Ezt megvette és elvitte azokhoz akik szerettek kötni, azaz házi bedolgozókhoz, majd ha a dolog (általában szvetter, stb.) meg lett kötve kifizette ezeket és szvettereit eladta megint csak magánkézben nem boltban. Mindeközben szép pénzt csinált, persze adó mentesen. Egész nap lótott-futott, megrendelésekért, anyagért és bedolgozóihoz. Mindezt villamoson és buszon. Ezt imádta, nagyon sikeres lett. Anyám és Magdi néni is dolgozott, anyám egy angyalföldi kötődében, Magdi néni valami hivatalban, de a fizetések nagyon alacsonyak voltak.

Mátraszentimre, erdő
Emi néni sosem ment újra férjhez. A Rákosi korszakban egy „undercover” üzlet asszony lett. Így volt kis pénze, és mivel engem szeretett, leányai meg fia már nagyobbak voltak, elvitt egypárszor magával téli vakációkra. Én kb. 6 éves lehettem. Még nyári vakációkra sem volt az embereknek pénze ez időben, ugyan voltak vállalati üdülők, nemhogy téli vakáció!


A hely általában a Mátra volt. Mátraszentimrére és Bagolyirtásra emlékszem. Ezek akkoriban (ma is) gyönyörű, mai szemmel nézve szegényes falvak voltak. Bagolyirtás csak egy tanya volt, oda csak gyalog lehetett menni Mátraszentimréről. Ott élő parasztoknál bérelt szobát. Távolsági busszal mentünk az Engels térről. Jó időbe tellett amíg Gyöngyösön keresztül a Mátrába felértünk.

Bagolyírtás, lejtő

Emlékeim nagyon kellemesek. Láttam libát tömni, részt vettem disznó ölésen, anyám (háború előtti) sílécével az ott levő kis lejtőkön csúszkáltam, a parasztházban élő kissé nagyobb fiú nagy csodálatára és irigységére.

 

Yosemite

A Yosemite Nemzeti Park az egyik legnépszerűbb természet védelmi terület az USA-ban. Talán csak a Grand Canyon és a Yellowstone előzi meg.  Közép kelet Kaliforniában található, San Franciscótól kb. 3 óra autóval. Területe 3000 négyzet kilométer. A Sziklás hegyekben, a Sierra Nevada vonulatnál fekszik. Legmagasabb pontja közel 4000 méter, a legalacsonyabb, 650. 1890-ben lett védett terület, 1984-től Világ Védelmi Terület.  Évi 3.7 millió látogatója van. Geológiailag gleccser lecsiszolta gránit, ami lassan felemelkedett és ma látványos képet nyújt.

Yosemite völgye

A szikla alakulatok, a Kapitány, a Fél Dóm, stb., közismertek. A környék óriás fenyőkkel van tele. A sok látogató veszélyezteti a természet szépségét és egyes itt létező állat és növény megélhetését. Ezért manapság nagy vita folyik miszerint vissza kellene „vágni” az elérhetőségen, pl. csak a védett területen kívül lehetne parkolni és kempingezni. Plusz a behajtást magán autóval be kellene tiltani.

Sziklamászók a kezdetnél
Ennyi ismertető után, a 25 évvel ezelőtti látogatásunkat szeretném röviden leírni:
Feleségemnek nem volt elég szabadsága, ő hazarepült két hét után, nekünk volt még egy hetünk. Kivittük a reptérre és mi, a két fiúnk és jómagam, elhajtottunk Yosemitét megnézni. A diák szálláson (Youth Hostel) aludtunk, itt álltunk meg először a parkon kívül. Egy nagy fenyőerdő közepében volt, szép, régi, nagy faház. Eső már hónapok óta nem esett. Itt nyáron ez normális. A száradt fenyő tüskék puha csúszós szőnyeget és isteni illatot szolgáltattak. Tisztában voltál hogy a legkisebb alkalomra ez lángba borulhat. Voltak is (és minden évben vannak) nagy erdőtüzek valahol távolabb.

Az El Captaine
Ezután uzsgyi a parkba. Vagy fél óra vezetés után elérsz ahhoz a ponthoz ami egy tüneményes kilátást nyújt a Yosemite völgyre és a távoli szikla alakulatokra. Ezt követően az egyik nagy sziklafal alatt hajtasz el, láthatod az út mellett parkolt kocsikat akik messzelátóval a sziklamászókat nézik. Ehhez engedély kell, a legnehezebb mászások egyike ez a fal, itt minimum két nap a tetejére kerülni, a falon kell aludni.

A Fél Dóm
Innen egy nagy parkolóhelyre kerültünk, ahonnan  a park szolgáltatta ingyenes busszal mehetsz ide oda. Mi az egyik leghíresebb ösvény kezdetére kerültünk, a  Bridal Veil (Menyasszonyi Fátyol)  vízesés lábánál. Táblák mutatják az ösvények hosszát. Mi nagy bohóan kiválasztottuk a Fél Dómhoz vezető ösvényt és nosza neki indultunk. 6.5 mérföldnyit mutatott a jelzés ha jól emlékszem, azaz 10 km-t, egy irányban. Vizünk is alig volt. Gondoltam nem kell majd végig menni.

Az utolsó lépések a Dóm megmászásánal
Az ösvény, meredeken (sokszor lépcsőkön) emelkedik a vízeséshez közel. Mesés a kilátás,  a víz mennydörgése (188 métert esik), a szivárvány. Ahogy feljebb érsz a turisták ritkulnak mert az erőfeszítés jelentős. A tetőn csodás fennsík, a kis patak amiből a vízesés lesz, de a cél, a Fél Dóm még 4 mérföld. Megyünk tovább a lassan emelkedő úton, és én éreztem hogy nem fogom bírni szusszal. Mondom fiaimnak, menjetek ti, én itt megpihenek utána vissza megyek és az ösvény alján a kezdetnél találkozunk. Oda adtam nekik a maradék vizet, és ők, nélkülem jóval gyorsabban, eltűntek. A 10 és 12 éves szív jobban működik mint a 45 éves. Leültem az ösvényhez közel. Egy nagy, vad, meredek völgybe néztem. A semmibe, néha egy madár, a csendbe. Ma is emlékszem a megnyugvásra, a pillanat tökéletességére.

A Menyasszonyi Fátyol víz esés
Na egy idő múlva vissza fordultam. Egy szembejövő ambiciózus német vagy svájci kis gyalogló csoporttól vizet is tarháltam és lassan visszamentem. A lefele menet keményen igénybe veszi a térdedet. A kezdetnél vártam és rájöttem hogy talán felelőtlen volt a fiúkat egyedül hagyni. Plusz ha baj nem is történik egy ott levő tábla szerint, amit csak akkor vettem észre, du 4 órára ha nem érnek vissza lekéssük az utolsó park buszt és bevallom nem emlékeztem melyik messzi parkolóban hagytuk bérelt kocsinkat.

Sziklamászók készülnek az éjtszakára

Nagyon izgultam mert négy óra kezdett veszélyesen közeledni. De vagy 5 perccel a zárás előtt megjelentek, nagyon boldogok voltak. Mesélték az utolsó 100 métert egy kábelbe kapaszkodva kell tenni. Én mindenesetre nagyon megkönnyebbültem. Az este hosszúlépést is kínáltam nekik, csak kis pohárral, magamnak meg egy nagyon nagyot öntöttem.

Sziklamászáshoz nézd az alábbi videót:

További fényképek:

https://www.google.ca/maps/preview/uv?hl=en&pb=!1s0x8096f09df58aecc5:0x2d249c2ced8003fe!2m5!2m2!1i80!2i80!3m1!2i100!3m1!7e1!4shttp://www.panoramio.com/photo/59289127!5syosemite+national+park+photos+download+-+Google+Search&sa=X&ei=i0fhUrXsOMK82wXeh4CQAw&ved=0CLoBEKIqMA8

 

Szuper építész, Santiago Calatrava

Bár én épületgépészként dolgoztam, építész családból származom, anyai ágon. Rajzolni nem tudtam jól és dolgokat lakásunkban én reparáltam. Így mérnök lett belőlem. De szívem mindig is hódol a nagy építészek előtt. Ma röviden egy ilyenről szeretnék írni.

A Valenciai Opera

Pont a hétvégi New York Times-ban olvastam, hogy bajok vannak egy alkotásával, a valenciai új Operaház homlokzatáról a mozaikok kezdenek leesni. No de ez értékéből nem vesz le semmit, talán a maltert nem jó arányban keverték.

A Turning Torso, Malmő

A spanyol építészek közül Antonio Gaudi (1852-1926) katalán építész után Calatrava a legismertebb. Alkotásait a világ sok helyén lehet látni.  Kanadában is vannak művei. Én a malmői Csavart Toronyházra (Turning Torso, 2005) figyeltem fel először.

Vasút állomás, Liszabon

Láttuk egy hídját Buenos Airesben és remélem hogy a következő New York-i látogatásunk alkalmával az új PATH metró állomást meg tudjuk nézni, a lerombolt majd újjá épített World Trade Center helyén.

Átrium, Toronto

Ha Velencében jártál az utóbbi időben, ott is láthatod új hídját az állomás közelében, Ponté della Constituzione, (2008). 125 éve az első híd Velencében. Nem egy munkája vitatott, a velencei hídnak is sok bírálója van. Jóval többe került,  tovább tartott építeni mint eredetileg mondta, használata időseknek/mozgásképteleneknek nem alkalmas.

Ponte della Constituzione, Velence

Itt Kanadában is van egy hídja, Calgary városában, ugyan mozgásképtelenek tudják használni, de a többi probléma itt is jelentkezett. Az építéssel kapcsolatos nehézségeket hamar el fogjuk felejteni, a merész művek, a nagyszerű látvány az marad mindenkinek.

A Béke Híd, Calgary, Kanada

Calatrava fő irodája Zürichben van. Spanyolországban, Benimamet-ben született 1951-ben, a hely ma beolvadt  Valencia városába. Nemcsak építész de statikus mérnök is, az utóbbi diplomát a Zürichi Egyetemen szerezte. Hídjaival és fura épületeivel szerzett magának nemzetközi hírnevet. Azóta sokan utánozzák stílusát.

A PATH, Metro állomás, New York

De több szó helyett beszéljenek alkotásai, amikből bemutatok egypárat.

Híd Buenos Airesben

Az amerikai álom eltűnőben - Amerikából?

Az alábbi cikk a New York Times vélemény rovatában jelent meg 2014  október 26.-án. A szerző Nicholas Kristof, rendszeres rovatíró.

Amerikában a legmegbízhatóbb „mozgólépcső” a lehetőségekhez az oktatás. De egy új tanulmány megerősíti azt, hogy a mozgólépcső elromlott.

Elvárjuk, hogy generációk egyre jobban képzettek legyenek, de manapság, több az olyan fiatal amerikai férfi, akinek tanultsága a szüleinél kevesebb, (29%) mint több, (20%).

Azon amerikai fiataloknak, akiknek szülei nem érettségiztek, csupán 5%-a szerez egyetemi végzettséget. Más gazdag országban ez a szám 23%.

Az Egyesült Államok billiókat szán arra, hogy Oroszországgal katonailag versenyezzen, de talán az oktatásban kellene versenyeznünk. Az iparosodott országok között ma Oroszország az, ahol a legmagasabb az egyetemet végzettek százaléka – ez a pozíció egykor az Egyesült Államoké volt, és mi most zuhanunk ezen a ranglistán.

Az adatok az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) oktatási felmérésből származnak, és kell, hogy megrázza az amerikaiakat.

Az amerikai álom alapvető eleme az oktatás egyenlő elérhetősége, szerepe a szociális és gazdasági mobilitás kenőanyaga. De az amerikai álom, úgy tűnik, emigrált, mert az OEDC tanulmány szerint az oktatási mobilitás terén sok más ország jobban csinálja a dolgokat, mint az US.

2000-ben az US még második volt az egyetemet végzettek arányában. Ma az ötödik helyre estünk. A 25-34 évesek között – ami a jövőre vonatkozó pillantás – 12.-ek vagyunk, míg a listát az egykor szegény Dél Korea vezeti.

Az amerikaiak a gazdagok és szegények között növekedő szakadékot tekintik országukra a legnagyobb veszélynek a PEW közvélemény kutató szerint. És mégis létrehoztunk egy, a helyi ingatlanadókra támaszkodó oktatási szisztémát, ami nagyszerű iskolákat szolgáltat a gazdag gyerekeknek a kertvárosokban, ott ahol erre a legkevesebb a szükség, és lerobbant, veszélyes iskolákat a belső városrészek gyerekeinek, akiknek kétségbeesett szükségük lenne a segítő kézre. Igen, az amerikai oktatási rendszer gyakran nem a lehetőségeket növeli, hanem az egyenlőtlenséget.

Apám egy 2. világháborús menekült volt, aki Ukrajnából és Romániából végül is Franciaországba jutott. Tökéletesen beszélt franciául és Párizs lett volna a természetes hely letelepednie. De úgy érezte, hogy Franciaország (társadalmi) rétegezettsége kevés lehetőséget nyújtana egy fillér nélküli kelet európai menekültnek, de még a gyerekeinek is egy generáció múlván, szóval az Egyesült Államokba tartott. Nem beszélt angolul, de, 1951-ben megérkezésekor, megvásárolta a New York Times vasárnapi példányát és tanítani kezdte magát – és utána átküzdötte magát a Reed College-on és a Chicago Egyetemen, doktorátust szerezvén, egyetemi tanár lett.

Ő az amerikai álmot sikerre váltotta, úgyszintén egyetlen gyereke. De míg 1951-ben igaza volt, hogy Amerikát választotta Európa helyett, manapság esetleg tévedne. A kutatók szerint a gazdasági és oktatási mobilitás most nagyobb Európában, mint Amerikában.

Ez rendkívül szomorú mert, ahogy kollegám, Eduardo Porter (Times) az elmúlt hónapban megjegyezte, az oktatás egyenlő lehetősége Amerika erős oldala volt. Az európai oktatás elsőrangú volt az eliteknek, de az US vezetett a tömegoktatásban.

Az 1800-as évektől a legtöbb amerikai államban ingyenes lett az elemi iskolai oktatás a fehér gyerekek túlnyomó többségének. Ezzel ellentétben, Angliában még 1870-ben is a 14 éveseknek csak 2 %-a járt iskolába.

Ezután az US volt az első fontos ország 1930-ban, ahol a gyerekek többsége gimnáziumba is járt. Vesd össze azzal, hogy Angliában még 1957-ben is a 17 éveseknek csupán 9%-a járt iskolába.

1970-ig kimagaslóak voltunk a tömegoktatásban, és Claudia Goldin és Lawrence Katz a Harvard Egyetemről erős érveket hoznak fel arra, hogy ez volt az amerikai gazdasági kiemelkedés titka.

Főképpen a korai oktatás terén buktunk meg. Az OEDC országokban a 3 éveseknek átlagosan 70%-a van beiratkozva egy oktatási programba. Az US-ben ez 38%.

Egypár helyen azt tartják, hogy az amerikai oktatók lusták. De az OEDC tanulmány azt mutatja, hogy az amerikai tanárok jóval hosszabb munkaidőben dolgoznak, mint külföldi társaik. Mégis: az amerikai oktató 68%-át keresi az átlag amerikai egyetemet végzett alkalmazottak fizetésének, míg az OEDC átlag oktató a 88%-át.

Az oktatási szisztéma megjavítása korunk polgárjogi felelőssége. Kezdetként karoljuk fel azt az erkölcsi világképet, amely Amerikában született, de mára el költözött: mármint hogy tartozunk gyermekeinknek avval, hogy életüket egyenlő alapról tudják kezdeni, az oktatás mozgólépcsőjén.

PS

Az eredeti cikk itt található.

Köszönet blogtársunknak aki fordításomat átnézte

Eltünnének a liberális zsidó szavazók?

Az alábbi cikk a New York Timesban jelent meg, 2014 Szeptember 14.-én. A szerző, Joseph Berger a NYT városi riportere és a szerzője a következő könyvnek: "A kegyesek, a haszidok világa és harcuk Amerikával."

A cikket kissé lerövidítettem, a csupán new yorki vonatkozású, nevekkel teli paragrafusokat nem közöltem.

Generációkon keresztül az amerikai zsidók, és különösen a new yorki zsidók, jobbára lelkes liberálisnak voltak elkönyvelve.

A Kelet Európából bevándorló zsidók egy lényeges magvát alkották a kora 20. század haladóinak és szocialistáinak. 2012-ben a zsidóknak több mint 70%-a Obama elnökre szavazott, körülbelül úgy, mint a latin szavazók, és lelkesedésükön csupán az afro-amerikaik tettek túl.

De ez a liberális kép változáson megy keresztül.

Az UJA New Yorki Szövetségének 2012-ben késztett demográfia tanulmánya azt konstatálta, hogy New York város körzetében - ami az Egyesült Államok zsidó központja - a zsidó gyerekek 60%-a ortodox családban él, ami azt sugalmazza, hogy egy generáción belül a város 1 millió zsidójának a többségét ortodoxnak lehet minősíteni.  Ezen gyerekeknek egy jelentős százaléka történetesen haszid, ez az a csoport, aminek meglepő szaporasága az ortodoxok növekedéséért felelős. (Hét-nyolc gyerek családonként az átlagos, és egy haszid hölgynek, Yitta Schwartznak, - kb. 2000 élő leszármazottja volt, amikor 2010-ben elhalálozott.)

Ha a jóval konzervatívabb haszidok és más ortodoxok álláspontját figyelembe vesszük olyan kérdésekben, mint az abortusz, a nők szerepe és a Közel Kelet politikája, ez a szaporodás áttranszformálja a New Yorkban megszokott zsidó profilt.

A legtöbb amerikai, beleértve a szekuláris zsidókat, alig tudnak valamit a haszidokról, és távol tartják magukat attól, amit anakronisztikus életmódnak tekintenek, ami hangsúlyozza az egyszerűséget és hagyományos ruházkodást, amit viselnek.

Ugyanakkor a haszidokat jobban meg kell érteni, nemcsak a számuk miatt, hanem, azért is, mert blokként szavaznak fő rabbijuk kívánságára, aki gyakran pragmatikusan határoz és nem ideológiai okokból kifolyólag.

A politikusok már felfigyeltek. A város és a megye felső hivatalai már szerződtettek haszid és más ortodox tanácsadókat, így ezeket a szavazatokat rámenősebben keresik, mint az árnyaltabb tradicionális zsidó szavazatokat.

Nemcsak politikai dolgokról beszélünk, a haszidok direkt segélyt keresnek a terjeszkedő jesiva (tradicionális iskola) hálózatukhoz, a diákok szállítására, komputer és más technológiára, úgyszintén könyvekre. És mint adófizetők, csökkenteni akarják a sok gyerekes családjaik tandíj költségét, ami költség szerintük az állami iskolákba járóaknál nem létezik.

A haszid iskolákban a fiúk nem részesülnek a tudományok, a matematika és történelem oktatásában, abban, amiket a többi amerikai készpénznek vesz. Néhány haszid iskolában, az ötödik osztály után a fiuknak megszűnik a világi tárgyak oktatása, másoknál, a nyolcadik után. Helyette a fiuk a Talmud 63 kötetére koncentrálnak, amik az ókori rabbik vitáit tartalmazzák a zsidó szokásokról, jogról és etikáról. (A lányokat nem bátorítják, hogy a Talmudot mélyen tanulmányozzák, és így ők több világi oktatásban részesülnek).

Ez az oktatási hiányosság, valószínűleg nem egyezik meg New York állam törvényével, ami a magán iskoláktól „egyenértékű oktatást” követel.

De ha egy haszid jesiva igazgatóját megkérdezed, el fogja magyarázni, hogy a diákok tanulnak, geometriát, miközben elemzik a Talmud referenciáit a Szent Templom építészetéről, vagy asztronómiát, amikor a Talmud érveit tanulmányozzák arról, hogy mikor van napfelkelte, amikor is a reggeli imát lehet kezdeni. A megye nem csapott le rájuk, és sokan azt hiszik, hogy nem csupán az alkotmány miatt, ami vallásszabadságot ír elő, de azért is, mert a haszidok egy komoly választói erőt képviselnek, amit a politikusok nem akarnak maguktól elidegeníteni.

A haszid hit mindent magába foglaló, előír majdnem minden emberi tevékenységet az evéstől az öltözködésen keresztül a szexig, és a parancsolatok vasba vannak öntve, és ezeket a hívők meglepően jól követik. A haszid hit 18. századbeli alapítói a hívőket lelkes imára és a parancsolatok - amiket micvóknak hívnak - követésére buzdították, és a mai haszidok ezeken még túl is tesznek. Jó pár éve egy szervezetük Borough Parkban, (Brooklynban), a zsinagóga alagsorában egy valóságos korházat állított fel, intravénás csöpögtetőkkel hogy az, aki gyenge és beteg táplálkozhasson jom kippur alatt anélkül, hogy a böjt rituáléját megszegné.

A haszidok a rebbe (a legfőbb, vagy vezér rabbi) tanácsa nélkül, nem házasodnak, nem kezdenek el szakmát tanulni, nem telepednek le egy szomszédságban, vagy nem vetik magukat egy műtét alá, avagy nem kezdenek mesterséges fogantatásba. Ultra ortodox rabbik megkövetelték, hogy a szexuális visszaélési ügyekben tanúskodók, ahhoz előzetes engedélyt kérjenek.

Samuel Heilman, aki szociológia professzor a New York City Egyetemén, tanulmányozta a haszidokat, és azt mondta, hogy a haszidok és a más ultra ortodoxok amint egyre politikailag befolyásosabbá vállnak és hatalomra jutnak a világi életben (mint például az megtörtént a Kelet Rampo, Rockland járás iskola igazgatói tanácsánál), úgy fognak elkerülhetetlenül összecsapásba kerülni az amerikai életmóddal.

„Önkormányzati hatalmi pozíciókban elkerülhetetlen a konfliktus a szomszédokkal olyan kérdésekben hogy mennyi menjen az oktatási költségvetésből a gyerkőcök buszozására vs. a nagyobb közösség szükségleteire” – mondta. „Nem szoktak hozzá ahhoz, hogy politikai hatalmuk van, és nem szoktak hozzá a politikai hatalom következményeihez. Még mindig egy harcra kész kisebbségnek érzik magukat”.

 

PS

A teljes eredeti cikk itt található.

A cikkel járó dia sorozat itt található.

Köszönet blogtársunknak aki fordításomat átfésülte.

Vadlibákról. Kanada gólyái.

A mi házunkban a kutyánk az, aki elsőnek felébred, és én vagyok az akinek, kb. reggel hatkor, ki kell vele mennem a még elhagyatott és félsötét utcára, hogy dolgát végezze.

Canada Goose

Ilyenkor ősszel, de tavasszal is, a csendet sokszor a magasból különös rikácsoló hangok zavarják meg. Ha felnézel, a délre (tavasszal északra) húzó vadlibákat látod a hajnalodó égen. V alakban repülnek, nagyon beszédesek. Még félig alszom. Utána a kutyát megetetem és vissza is fekszem egy órácskára. Kutya, dettó.

Ezeket a libákat Canada Goose-nak hívják, azaz Kanada Liba. Ez a nevük, ugyan máshol, pl. az Egyesült Államokban is találhatóak. Jó részük migratory, vándorló. A nyarat Északon töltik és télre az US déli részébe repülnek. Észak Európában is megtalálhatók.

A V alakban repülés az energiát menti. Hasonlóan az országúti bicikli versenyzőkhöz, a vezető időnként cserélődik. Átlagosan napi 1500 km-t repülnek, 1000 méter magasan, közel 100 km/ óra sebességgel, 16 órán keresztül, megállás nélkül. Így 3 - 4 nap alatt érnek céljukba.

Itt van egypár további adat ezekről a madarakról: Szeretik a vizet. Növényevők, fű, hínár, de néha kis halat vagy rovarokat is megesznek. 24 évig is el tudnak élni. Kétéves korukban, egy életre házasodnak. Évente 4-5 kisliba születik, a tojásból 24 nap után bújnak ki. Majdnem mindig ugyanarra a helyre repülnek, oda és vissza. Ezek a helyek a libák esetében persze nem falusi templomtornyok vagy kémények, hanem egy hely a vadonban.


A Canada Goose nem veszélyeztetett vad. A vadászat Szeptember 10 és December 16 között megengedett, engedéllyel. Rengeteg turista jön vadászni. Főleg a távoli északi területekre, indián rezervátumokra. Ide kis repülőgéppel, hidroplánokkal lehet csak berepülni. A legnépszerűbbek a végtelen Hudson Öböl mellet vannak. Itt úgy nevezett „dugout”, rejtett helyekről lőnek. A dugout-okban rendesen van pia, az itteni férfiak egy része imád így vadászni.

Nem tudom milyen ezeknek a vadlibáknak az íze. Vadászoknak, nem szabad a lőtt vadat eladni. Éttermekben, ha nagyritkán vadat listáznak, az mind farmon nőtt fel. Őz, szarvas (rénszarvas is), vaddisznó, ebben a népszerűségi sorrendben akad az étlapon, de vadliba és vadnyúl soha. Pedig az utóbbi kettő vadon rengeteg van.

 

PS

Egypár videó a libákról

1/ Repülj velük, 14 perc:


2/ National Geographic, videó, csupán 3 perc:

 

A gombákról

Most hogy  itt az ősz sok gombát látsz a piacon. Már mint Európában. Itt Amerikában, majdhogy sehol. Valahogy a vadgombákhoz az itteniek mindig is idegenül viszonyultak, bár rengeteg nő a mérhetetlen erdőkben, a vadonban.

Piac, Aix an Provence

Újabban, az utazás hatására, kapsz vadgombával ízesített ételeket jobb éttermekben, és jobb delikát zöldségboltokban árulják is őket, méregdrágán. Itt a közelünkben 60 dolcsi kilója a rókagombának. Ez vesepecsenye árban van. Vargányát és kucsmagombát (az utóbbi tavasszal és kora nyáron terem) csak szárítottan vehetsz.

Chantelelle, Róka gomba

Kiskoromban, a mi házunkban, a vadgomba be volt tiltva. Anyám nem engedte, mert szerinte veszélyes volt. Tényleg, minden évben, talán még ma is, egypár ember meghalt gombamérgezésben. De sok barátom járt szüleivel gombát szedni, és volt is a Széll Kálmán téren (később Moszkva tér) egy Gomba Vizsgáló asztal ahol ingyen megvizsgálták a zsákmányodat, és ha mérgeset találtak, az egészet kidobták. Ha meg piacon vetted, ott előtte megvizsgálták. Szóval anyám túlzottan aggódott. Emlékszem, falun járván olykor láttam a rókagombát nagy asztalokon, a napon száradni.

Óriás Pöffeteg Gomba

Még a fiaink kicsik voltak és egy Toronto környéki védett zöld területen kirándultunk, amikor a gyerekek egy gömböt találtak. Kiderült gomba volt. Itt „giant puff ball”-nak hívják. Magyarul, óriás pöfeteggomba. Hazavittük, felkerestem a lexikonban, internet előtti idők, és olvastam, a pöfeteggombák nem mérgesek. Nosza, mutatom nejemnek, de evésre engedély nem jött. Végül is kidobtuk a gombát. De érdeklődésem felpezsdült, vettem egy könyvet az itteni gombákról.

Acadia National park, Bar Harbour, Maine

Ezekben az időkben nyári vakációra az Atlanti óceánhoz jártunk. Maine államba egy Bar Harbour nevű helyen béreltünk egy vityillót. E mellett van az Acadia Nemzeti Park. Itt megint sokat kirándultunk, főleg ha nem strand idő volt. Már a tengerparti házunk mellett, az erdőben is találtunk rókagombát, nagy mennyiségben, de nem szedtük. Feleség tilalma. Kagylót áshattunk, de a gombát ott kellett hagyni. Vérzett a szívem.

Gyilkos Galóca

Egy séta alkalmával parkban egy csoportra bukkantunk, akik gombával teli kosarakkal jöttek. Elbeszélgettünk velük. Orosz országból származó amerikaiak voltak. Mondták rengeteg a gomba, és senki sem szedi

Légyölő Galóca

Hazajövésünk után, egy szeptemberben, valahol olvastam, hogy a Torontói Gombász Egylet hétvégi kirándulásokat szervez. Nosza, bejelentkeztünk és tagok lettünk. Az Egylet minden hétvégén, szezonban, gombaszedő kirándulásokat szervezett. A városban volt a találkozó, majd innen a túra vezetőjének a kocsiját kellett követni, aki egy közeli környezet védelmi területre, mindig másra, vezetett minket. A vezető tanult ember volt, legtöbbször egyetemi professzor, akik tényleg sokat tudtak az itteni gombákról.

Morel, Kucsma gomba

Az volt a módszer hogy papírzacskókat vittél, és a zacskókba egyfajta gombát szedtél. A túra végén találkoztunk, és a vezető megnézte mindenki gombáját és mondta mi az, és melyik ehető. Ez a feleséget is megnyugtatta, és ettől kezdve mindenki nagy örömére meg tudtuk saját gombánkat főzni. A gyerekek, 7-9 évesek lehettek, imádtak gombászni menni, és a zsákmányt vacsorára megenni.

Vargánya

A túrán megmutatták a mérges gombákat is, azokhoz nem volt szabad nyúlni. Ha egyfajta gomba ismeretlen, akkor azt nem szabad megenni. Itt Amerikában a légmérgesebb gomba a Gyilkos Galóca, teljesen fehér gomba, még a spórája is. A másik, a Légyölő Galóca, sárgás, pöttyökkel. Van még egypár más is, de a legveszélyesebb a Gyilkos, főleg azért mert a tünetek evés után csak jó pár óra elmúltával jelentkeznek, amire a tested már felszívta a mérget és ezért majdhogy lehetetlen azt kiűzni.

Bar Harbour, Maine

Tisztán látod, hogy a régi világban, a Borgiák idején, ennek ismeretében, milyen könnyű volt valakit eltenni láb alól. Meg ismered a viccet miszerint egy hölgy három férje gombamérgezésben hunyt el. Tragikusan. És a negyedik? Agyrázkódásban. Hogy/hogy? Nem akarta megenni a gombát!

Shaggy Mane

A házunk Torontóban a belvároshoz közel volt, egy nagy temetőtől nem messze. Ilyenkor ősszel a füves nagy temetőben rengeteg gomba nőtt. Egyfajtája, egy fehér torpedó alakú gomba, tömegesen a pázsitból tör fel. Itt úgy hívják, hogy „Shaggy Mane”. Fiatalon ez a gomba nagyon ízletes, ha már idős a gomba, eltintásodik, és elég undorító. De megint csak a nejem nem volt hajlandó enni, ha a temetőből jött, mert ugye ott halottak is vannak. Ki tudja… Parkokból eredő az OK volt.

Truffle

Befejezem a gombák királyával, amire persze sosem vadásztunk, és nagyon ritkán ettünk. Ez a truffle, magyarul szarvas gomba. Kaviár árban árulják. A francia fekete, az olasz fehér. A magyar, nem tudom. Kár hogy otthon ezt még nem ettem, egyszer láttam egy nénit a Nagycsarnokban árulni. De a színét elfelejtettem. Ez a gomba a föld alatt van, bizonyos fák gyökereit kedveli. Jó szaglással rendelkező állattal, disznó vagy betanított kutya, keresik. A lelőhelyét nagy titokban tartják.

Ps

A rövid videó a gomba vadászatról szól itt a környékünkön.


Ez, truffle keresésről szól, Oregon államban, kutyával


Ez meg az említett Acadia Nemzeti parkot mutatja be, Bar Harborral.


A Morális Alapok Teóriája. Liberális és konzervatív gondolkodás.

A Morális Alapok Teóriája, (The Theory of Moral Foundations), egy aránylag új szociális lélektani teória. Megfogalmazói, Jonathan Haidt és Richard Shweder, egyetemi tanárok/kutatók. Haidt szociális pszichológus, jelenleg a New York Egyetemen, (NYU), míg Shweder kulturális antropológus, a Chicago Egyetemen, (U of C).

A teóriát Haidt 2012-ben megjelent könyve, a Righteous Mind, Why Good People Are Divided by Politics and Religion (Magyarul: Az Igaz Elme, Miért Osztja Meg a Politika és a Vallás a Jó Embereket) tette népszerűvé, a laikusok között. Nem tudom magyarra le lett-e fordítva, de a teória érdekes. Már Haidt előző könyve, a Happiness Hypothesis (Boldogság Hipotézis) is népszerű volt. Könyvei és elméletei eredményeként Haidt a Foreign Policy és a Prospect folyóiratok listájára került „a világon élő jelentős 100 gondolkozók” kategóriájában.


A teória az emberek érvelését magyarázza és annak kialakulását. Alkalmazása a viselkedési közgazdaságban, és újabban a politikai pártok választási taktikájának kialakításában lehet fontos.

A szerzők hat morális alapról beszélnek:

1/ Gondoskodás/ártalom,

2/ Méltányosság/csalás,

3/ Szabadság/elnyomás,

4/ Hűség/árulás,

5/ Tekintély/felfordulás és

6/ Sérthetetlenség (pl. ide a vallás tartozik)/degenerálódás.

A kutatók a különböző kulturális csoportoknak a fent felsorolt alapokhoz való viszonyaival kezdtek foglalkozni, de nemsokára átváltottak jelen politikai versengés magyarázatára. Illetve elméletük alkalmazhatóságára.

Mindannyian tudjuk, pl. hogy az egyén vs. a közösség, a családon belüli hatalom, a másság elfogadása… változó a föld népei között, de egy országon belül a konzervatív vs. liberálisan gondolkozóak között is. Gondoljunk csak a végtelen vitákra, ami a melegek házasságához, avagy az abortuszhoz fűződik.

A mai nyugati gondolkodás egyén centrikus. Tied az a csirke? Az a leány nagykorú? De ha más kultúrát vizsgálsz, rájössz, hogy ami ott fontos az sokszor nem az egyén, hanem a csoport, vagy egy vallás. A családot, rendet, idősebbeket, hierarchiát magasztalják.

Az elmélethez tartozik az egyéni döntések hozatalának elemzése. E szerint nem racionálisan döntünk, hanem úgy ahogy szocializálódtunk. Ezt az étkezéshez lehet hasonlítani. Anyánk főztjét megszoktuk, esetünkben magyaros volt. Kínában, kínai. A koszt (általában) ízlett, és innentől fogva ehhez hasonlítunk mindent. De azt kijelenteni, hogy a magyar koszt „jobb” mint egy másik, az értelmetlen. Mégis sokunk így gondolkozik. A moralitással is így vagyunk. Ami környezetünk moralitása (család, ország, vallás) az marad leginkább bennünk.


Szóval az elmélet szerint egy morális kérdésnél sokszor nagyon (túl) hamar döntünk. Tudatunk alatt, kapásból, a saját ízlésünknek megfelelően. Az okokat csupán ezután sorakoztatjuk fel, döntésünket támogatandó. Tehát okfejtésünk nem úgy működik, mint egy bíróé vagy tanáré, akik pártatlanul tárgyalnak egy esetet, hanem mint egy ügyvédé vagy a kormány sajtótájékoztatójáé, akik egy megtörtént esetet állítanak be egy adott fénybe.

Úgyszintén képtelenek vagyunk megérteni, miért nem úgy látja a dolgokat vitapartnerünk, mint mi. Pedig nekünk a kérdés és arra a válasz világos. Azaz nem vagyunk képesek megérteni, ha valakinek a paprikás csirke nem ízlik.

Vitathatóan Haidt azt tartja, hogy a liberálisan gondolkodók a hat morális alap közül csak az első háromra koncentrálnak érveléseikben, ami a gondoskodás/méltányosság/szabadság, míg a konzervatív gondolkodásúak mind a hatra egyenlő arányban.

Vizsgáljuk meg a jelen US politikát. Rád hagyom az elmélet magyar vonatkozását elképzelni, te ehhez jobban értesz. Szóval az USA-ban két nagy párt és ág van a liberálisabb Demokrata és a konzervatívabb Republikánus. Sok konzervatív a feminizmust, a szegényeknek nyújtott ingyenes szolgáltatásokat, gyanúsan nézi, mert ezekben a felelősség és a család veszélyeztetését látják. Hit, hazaszeretet, bátorság, tisztaság, jog és rend, ami a republikánusok szívéhez közel áll. Mind a hat alap szerepel ezek között, míg a demokraták, Haidt szerint, csupán a gondoskodásra és az egyenlőtlenség elleni harcra fokuszolnak. Mármost ez az üzenet meglepő, Haidt, aki magát liberálisnak vallja, azt sugalmazza, hogy a republikánusok diétája változatosabb!

A liberális gondolkodásúak képtelenek megérteni a konzervatívokat. Szerintük az igazság/logika az ő oldalukon áll. A liberálisok nehezen értik meg miért szavaz annyi kisember a konzervatívokra, bocsi a republikánusokra, ezúton pl. a gazdagok alacsony adóztatására? Ez nincsen az érdekükben… gondolja a liberális, bocsi a demokrata. A konzervatív értékrend azonos sok kisemberével, Haidt szerint. Ezek az emberek a morális érdekükben szavaznak úgy, ahogy.


Haidt egy érdekes hasonlatot hoz fel. Képzeld el az elefántot és a rajta ülő hajtót, aki a hegyes bottal az elefántot „irányítja”, bökdösi. Ez egész addig működik, amíg az elefánt is így akarja. Ha nem, bökdösheted. A vezető a mi intelligenciánk, az elefánt a megszokásaink, saját kultúránk.

Választási hadjáratban sok erőfeszítést tesznek másokat logikusan „meggyőzni”. Haidt szerint valószínű, hogy ez nem eredményes. Liberálisoknak például ehelyett inkább azokat a „gombokat kellene nyomkodni” amik a renddel és az egyén felelősségével kapcsolatosak, beleértve a hagyományok tiszteletét.


PS.

1/ Ez a videó J. Haidt egy előadása, angolul. A linken be lehet állítani feliratokat, magyarra is. Kattints a kép alatt a jobb oldalon a Subtitle-ra. Itt van egy nagy választék. Válassz magyart azaz, Hungarian-t, és feliratokkal nézheted, és így megérted.

2/ Ezen a web oldalon, saját beállítottságodat tesztelheted, angolul, egy regisztráció után.

3/ A Mor al Foundation web oldala, több információval, itt található.

süti beállítások módosítása